Dr. Kiss J. Botond
A vándorpartfutó (Calidris melanotos) első bizonyított előfordulása Romániában

A vándor partfutó (Calidris melanotos) a magas észak tundraövezetének lakója, a Tajmir félszigettől Kanadáig. Nagy Brittaniában, ahova az őszi viharok gyakran átsodorják Amerikából, százszámra figyelték meg, ezek a madarak az atlanti partok mentén Nyugat-Afrikába vonulnak. Közép-Európában aránylag későn, 1956-ban jelent meg ez a faj, a szomszédos Magyarországon mintegy 12 éve észlelik. Romániában eddig még nem volt bizonyító előfordulása.

1999 szeptemberének közepén, a Duna-deltában, közvetlen Caraorman helység mellett, más parti madarak társaságában, megjelent egy vándor partfutó. A megfigyelést Jari Peltomaki finn, Alan Elston valamint Gerard Gorman angol vendégornitológusok végezték, Eugen Petrescu, a Román Ornitológiai Társaság (SOR) alkalmazottjának vezetésével. Az ekkor készült bizonyító fénykép Alan Elston-tól származik. Amint a képen is látható madaraunk első pillanatra kevéssé feltűnő, leginkább egy átmeneti tollazatban lévő pajzsoscankóra (Philomachos pugnax) emlékeztet, nagysága is kb. ekkora.

Úgy a szibériai, mint az észak-amerikai vándor partfutók télire messze délre húzódnak, a japán- és koreai partokra, ill. egészen a Karibi tenger szigetvilágába, de elvetődnek néha akár a Hawaii szigetekre, vagy Új Zéland és Ausztrália parti zónáiba. Jogosan viselik a „vándor” előnevet, hisz egyes példányok bizonyítottan legalább 16.000 km-t tettek meg.

A Caraormán-on megfigyelt példány bizonyára nem Kanada ill. Nyugat-Európa felől érkezhetett, valószínübb, hogy a szibériai populációhoz tartozott. Más partimadár-fajok csapatához verődve, észak-kelet, dél-nyugat irányba juthatott el a Deltába, akárcsak a lilikek és a vörösnyakú ludak.

A megfigyeléssel kapcsolatos pontos adatok a Romániában nemrég megalakult Ritka Madárfajok Bizottságának (R.R.C) következő ülésén kerülnek kiértékelésre, ezen fórum megalakulásáról az Erdélyi Nimród 5. számában már beszámoltunk.

<< vissza