Pálfalvi Pál
Őszi kikerics (Colchicum automnale L.)

A deresedő lombú és érő termést ingató cserjék és fák színes palettája jelzi: megérkezett az ősz… Erdélyi-székelyföldi tájaink nyárutói-őszi virágai közül a közönséges bábakalács (Carlina vulgaris), a csillag gerebcsin (Aster amellus), a prémes tárnics (Gentiana ciliata) – száraz, meleg, köves oldalakról; a ritka kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe) – üde, nedves kaszálókról: a fehér májvirág (Parnassia palustris) – hegyi- és lápi rétekről: pozsgás (sziki) gerebcsin (Aster tripolium) - sós, mocsaras helyekről; a nagyfészkű száratlan bábakalács (Carlina acaulis) és a „fecskehajtó” fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) a mogyorós-fenyves erdőszélekről, tisztásokról üzennek a természetvizsgáló szemnek, léleknek: - mi vagyunk a haladó természet utolsó sóhajtásai …, jöjj és ismerj meg!

Halványlila mezőivel élénkíti az őszi réteket, gyönyörködteti a szemet az őszi kikerics (Colchicum autumnala) is. Régi székelyföldi (valőszínű erdővídéki) „őszi kükörtsen” magyar nevét 1783-ban Benkő József székely botanikus-pap jegyzi le, úgyszintén a „brendus” román elnevezését is. Neveik a brindusavirággal (Kalotaszeg, Gyerővásárhely) a növény román elnevezéséből „brănduşă” erednek.

Növényünk közép-európai (szubmediterrán) faj mely a síkságoktól az alpin tájakig egyaránt megtalálható. Talajigénye közömbös . Az üde vagy változó nedvességű-nyirkos, tápanyagban gazdag, gyengén savanyú-szelíd humuszos agyag-, vályog-, öntés- vagy nedves kaszálók, hegyi rétek, ligetek lakója. A talajban 6-7 cm-es hagymája van. Ezért ún. geofita (talajban telelő) életformájú évelő növény. A csíki és gyímesi varjúhagyma elnevezés hagymás voltára is utal. A hagymából 10-45 cm-es (átlag 20-30 cm) fehér színü lepelcsöve hat lilásrózsaszín- halványlila- lilásbíbor tölcsérszerű, 3-3,5 cm-es lepellevélbe nyílik ki. Széles, lándzsás 3-7 levélből álló tőlevélrózsája csak a virágzást követő év tavaszán fejlődik ki. Sima felületű levelei miatt Sóvídéken síkzászpának hívják. Mint érdekes botanikai jelenséget írjuk le, hogy a szél- vagy rovarok általi megporzása- megtermékenyülése után petesejtje ( a magházzal együtt) a hagymában telel át. Így a levelek között helyet foglaló háromrekeszű toktermése tavasszal jelenik meg. Erről jegyezték fel a bölcs rómaiak: „Filius ante patrem” – a gyermek az apja előtt! Jellegzetes alakú terméstokját bikatöknak (Udvarhely környéke, Sóvídék), paptök, paptöke (Kalotaszeg:Bánffyhunyad, Tordaszentmiklós) névvel illeti találóan a nép. Ragacsos függelékű magvait rovarok (hangyák) terjesztik; - a jelenséget myrmekochoriának nevezik.

Az őszi kikerics augusztus-októberben színesiti az őszi rétet, tájat. Virágzási idejére utalnak az őszike, őszikevirág háromszéki és kalotaszegi nevei. Jelzőértéküek az őszi kikerics sarjúvirág (Csíkszentdomokos) és guzsalyüllő (Sóvídék) népi elnevezései is. A sarjúvirág kelezte a felcsíki gazdának a sarjúkaszálás megkezdésének (augusztus eleje) idejét. A Korondi Hegy Fenyőkút településének asszonyai-lányai a guzsalüllő virágzásától kezdték el a fonást.

A növény minden része egy igen mérgező alkaloidát – kolchicint – tartalmaz. Különösen a virágai magas kolchicin tartalmúk (0,8- 1,8%%). Egyébként a növény latin nevét (Colchicum) a Feket-tenger partján elterülő Colchis ókori városáról kapta, ahol az akkori világ leghíresebb méregkeverői éltek. Belőle készített halálos italt ellenségei számára Medéa királykisasszony, akinek neve az Aranygyapjút (gazdagságot!) kereső Jászon királyfi vezette Argonauták mondájából ismeretes. A monda szerint a földre kiloccsanó méregből fakadt volna ez a virág…

Sokoldalú népi felhasználása mérgező hatásával magyarázható. Fél liter puliszkalisztbe főzött gumóját Sóvidéken egérirtásra használják.

A virág főzte (Sóvidék), de a hajba tett, elsúrolt virága is (Kalotaszeg:Gyerővásárhely) fejtetű, serke ellen hatásos. Magvai puliszkába főzve „féregirtásra” (Hidegség: Salamás pataka) alkalmasak. A varjúhagyma puliszkába gyúrt magvaival a kutyát „étették” (mérgezték) meg Csíkszentdomokoson. A kérődző állatok (tehén) „rétesibe sülve” (recés gyomrába) emésztési zavarokat (bő nyálazás, görcsös hasmenés, véres bélgyulladás stb. ) végül pedig a légzési központ lebénulását, az állat elpusztulását okozza.

Az embernél 5 g mag letális (halálos) lehet. A virág szájba, szembe kerülve égető, csípös viszketést okoz. Erre utalnak a vakuló csíkszentgyörgyi, mindszenti elnevezései.

A sok rossz után írjunk jót is: a magvaiban lévő colchicin a modern növénytermesztésben, nemesítésben génmutációk (poliploidia- több sejtmaguság = ellenálló képesség növelése) előidézésére használják.

1561-től az őszi kikerics fehér és bíborvörös virágú változatai dísznövényként is nyílnak Európa virágos kertjeiben.

Csodáljuk hát meg lenyűgöző szépségét az őszi rét múló virágának!

<< vissza