|
Somay Péter, Makfalvi Zoltán
A Gyilkos-tó
|
„Gyergyószentmiklóstól négy óra járásnyira van Gyergyó sziklavilágának gyöngye, a turisták legkedvesebb kirándulóhelye: a tengerszint feletti 995 méter magasan fekvő Gyilkos-tó”.-írja dr. Hankó Vilmos 1896-ban megjelent Székelyföld című munkájában.
Majd így folytatja: „ A gyilkos-tó mintegy 600 méter hosszú, keskeny, néhol 200 méter széles víztükröt képez. Vize kristálytiszta, mint a harmat gyöngye, helyenként 30-40 méter mély. A tó környezete elragadóan szép. Keletről a sötétzöld fenyvessel borított Gyilkos-havas, északon a Nagy-Czohárd vörös színben csillogó roppant sziklatömege nyúlik el mellette, dél felől a Nagyhagymás emeli fel sziklafejét.”
A tó keletkezésének legvalószínűbb ideje 1837. A Gyilkos kőszikla leomlása elzárta a Júk-patak és a Cohárd-patak völgyét, majd újra dr. Hankó Vilmost idézve: „Megtelvén a völgy, a víz átlépte a sziklagátat, hogy késedelmét behozza, fokozott gyorsasággal vágtatott megszakított útján, a Békás-szoros útvesztőin tovább. (…) A víz tükréből még ma is kilátszanak az eltemetett fenyőóriásoknak minden díszüket elvesztett, kérgüktől megfosztott, megfehéredett csúcsai.”
A tó neve is változott. Az irodalomban először Veres-tó néven említik. A Gyilkos-tó elnevezést először Herbick Ferenc használja 1878-ban a Széklyföld földtani és őslénytani leírása című munkájában.
A tavat négy nagyobb patak táplálja: Juh-patak, a Likas-, Vereskő-, Cohárd-, egy kisebb, a Gyilkos-patak és 10 időszakos vízfolyás.
A tó méretei is változtak az eltelt 162 év alatt, ami kitűnik I. Pisota és A. Năstase 1955-ben és Csiki Károly 1987-ben végzett méréseinek összehasonlításából is.
| |
I. Pisota és A. Năstase - 1955 |
Csiki Károly - 1987 |
| A Juh-pataki ág hossza |
1.000 m |
900 m |
| A Cohárd-pataki ág hossza |
442 m |
|
| A Juh-pataki ág átlagos szélessége |
106 m |
98 m |
| A tó felületének területe |
126.340 m2 |
114.667 m2 |
| A víz mennyisége |
680.084 m3 |
587.503 m3 |
| A legnagyobb mélység |
10.5 m |
9.7 m |
A víz hőmérséklete Csiki Károly 1987 július 20-án végzett mérései alapján: a felszínen +18 Celsius-fok, 9,7 méter mélységben + 8,2 Celsius-fok. Télen a jég vastagsága elérheti a 40-50 cm-t. A vizének színe csapadékszegény időben áttetsző, enyhén zöldes, csapadékos időben barnás, enyhén vöröses.
A Gyilkos-tó méreteiről bemutatott adatokból kitűnik, hogy az egykori nyílt víztükör kisebbre húzódott össze, ami azt bizonyítja, hogy a tavak pusztulása alól ez sem képez kivételt.
Bányai János a tó hármas veszedelmét említi: a feltöltődést, amely főleg a Juh-pataki ág esetében erőteljes, a tavat elzáró természetes gát magasságának és a tó felszínének csökkenését a kifolyó víz állandó kimosó – eróziós – tevékenysége következtében és az élővilág, a mocsári növények elterjedését a sekély iszapos partközeli részeken. A sekély vízterületeket az úszó békaszőlő (Potamogeton natans) borítja, de megtelepednek az ágas békabuzogány (Spargarinum erectum), harmatkása (Glyceria) fajok, az iszapzsurló (Equisetum fluviatile), a kúszó boglárka (Ranunculus repens), a mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) is.
A tó állatvilágának legjelesebb képviselői a sebes pisztráng (Salmo trutta fario) és a tavi pisztráng (Salmo trutta lacustris).
A tó pusztulásának természetes tényezői mellett megjelent új tényező az emberi beavatkozás. Az erdőkitermelés megindulása után nagy mennyiségű hulladék került a tóba, ugyanakkor megnövekedett erózió következtében a tóba jutó hordalék mennyisége is nagyobb. A Juh-patakon és a Vereskő-patakán épített hordalék felfogó gátak sem elég hatékonyak a tó folyamatos feltöltődése ellen.
A tó iszapjának vizsgálata ugyan annak szervetlen eredetét igazolja, és a vízminőségi vizsgálatok eredményei is kielégítők, de a tó körül egyre növekvő és a tóba jutó hulladék idővel a tó vizének minőségét is befolyásolják.
A Gyilkos-tó védelmével kapcsolatban megemlíthető, hogy született ugyan a Vízügyi, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztériumnak egy rendelet (1990.01.27/7) a Békás-szoros – Hagymás Nemzeti Park létesítéséről, aminek része a Gyilkos-tó is, de ez azóta sem emelkedett törvényerőre.
A természetvédelmi törvény megjelenése és a nemzeti park megalakulása biztosíthatná a törvényes és anyagi keretet a tó védelmére.
Mindaddig, amíg az említett feltételek megvalósulnak, a csíkszeredai székhelyű Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség kezdeményezte Hargita Tanácsának 1995/13-as, a természetvédelmi területekről hozott határozatának felújítását és az abban megfogalmazott előírások alkalmazását.
Az eddigi próbálkozások a tó megmentésére a környezetvédő szervezetek, a turistaegyesületek, a gyergyószentmiklósi Városi Tanács, az erdészeti szervek részéről csak esetszerűek, amelyek pillanatnyi megoldásokat szülnek, és elsősorban a tó környékének megtisztítását célozták.
A turizmus fejlődésével, a Gyilkos-tó megmentése érdekében viszont olyan átfogó rendezési és környezetvédelmi terv kidolgozására van szükség, ami egyaránt biztosítani tudja az üdülőtelep fejlődését, a Gyilkos-tó és környéke ökológiai értékeinek és természeti szépségének védelmével összhangban.
Végezetül a tó megmentésének fontosságáról Balogh Ernő professzor szavait idézzük: „Hogyan fognak majd festeni a fényes paloták egy nagy posványos ingovány körül. (…) Ne takarékoskodjunk a gyógyítással, mert a temetés többe fog kerülni.”
Az idézet a Gyilkos-tó és a Békás-szoros környéke 1998-ban megjelent kétnyelvű (magyar-román) turistakép szövegrészéből való.
© AVES MEDIA
|
|