|
Benke József
Kádár Zsombor erdészettörténész
| |
Kádár Zsombor 1923-ban született Baróton, erdőmérnöki oklevelét 1947-ben szerezte a soproni egyetemen. Legnagyobb erdélyi magyar erdészeti szakírónk, aki gazdag pályafutása alatt a következő fontosabb könyveket jelentette meg: Erdőbecslés (1954), Erdőművelés (1955-Jaszenovics Lászlóval), Erdővédelem (1956), Erdei és mezei utak (1961), Munkavédelem (1972-Deák Istvánnal), Magyar-román erdészeti és faipari szótár (1973), Ergonómiai ismeretek (1976-Deák Istvánnal), Magyar-román erdészeti, vadászati és faipari szótár (1979), Székelyföldi erdészet és faipartörténeti jegyzetek (1993), A Székelyföld erdészettörténete (1994).
Megjelenés előtt áll egy másik fontos műve, a Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok, amelyből folyamatosan közlünk részleteket lapunk hasábjain.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület, Jakó Zsigmond és Imreh István akadémikus professzorok által, 1993-ban odaítélte a második díjat a szerzőnek, a Székelyföld erdészettörténete című munkájáért. A magyarországi Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti szakosztályának elnöke, dr. Oroszi Sándor lektorálta ezt a könyvet, ami nálunk egyedülinek számít a maga nemében.
Idézném a szerzőt: „Tudnunk kell, hogy miképpen segít élni a MÚLT – vagyis: történelmünk megismerését a jelen hasznára kell fordítani.
Az erdélyi magyarság ezeréves ittlétének újabb válságos korszakát éli át, amikor a polgárjogot nyert exodus már tény. Történelmi szempontból a népszámlálási adatok a legaggasztóbbak, sokszor úgy lehet érezni, hogy a többségnek nincs szüksége az ittlétünkre. Lehet-e ilyen körülmények között itteni megmaradásunk érdekében valamit is tenni? Mindazok, akik vallják: nincs jogunk kisebbségi helyzetünket csupán sötéten látni, hiszik, hogy népünk kedvező sorsának kialakítása a mi kezünkben is van, és járható útként elsősorban gazdasági fellendülésünket jelölik meg. A gazdaság ( a vállalkozás, kereskedelem, magánkezdeményezés stb.) és az újjászülető falu kialakításához, a szegénység elleni küzdelemhez pedig elsősorban ismeretekre van szükségünk, melyek nemzeti önismeretünk tartozékai is.
Falvaink többségében az erdő évszázadokon keresztül nemcsak népünk fizikai létének megőrzésében játszott vitathatatlan szerepet, hanem megélhetésének egyik legfontosabb forrása is volt.”
Kádár Zsombor munkássága nélkülözhetetlen számunkra a mostani surgyelánok és fuszulánok világában.
© AVES MEDIA
|
|