|
Aves Alapítvány
Ritka madárfajok téli megfigyelése
| |
Az AVES Alapítvány szervezésében, a telelő madarak állományfelmérése érdekében, 1999 téli hónapjaiban több alkalommal végeztünk megfigyeléseket Dobrudzsában. Megfigyelő csoportunk résztvevői Ambrus László, Hulea Dan, Kiss J. Botond, ifj. Szabó József valamint Szabó László voltak.
A következő területeken végeztünk megfigyeléseket: tengerparti lagúnák, Histria környéke, Chituc turzás – Periboinától Vaduig, valamint a tengerpart Năvodaritól délre fekvő partszakaszain és a Techirghioli lagúnákon. Megfigyeléseinkhez kézi távcsövet, valamint teleszkópot használtunk, szükség esetén teleobjektívvel ellátott fényképezőgéppel bizonyító felvételeket készítettünk, amelyek elsősorban ritka fajok bizonyítására és azonosítására voltak szükségesek.
Terepjáró autónknak köszönhető, hogy naponta 60-80 km-es partszakaszokat sikerült átnézni. A következőkben a ritkaságoknak számító fajokról írunk, illetve nagyobb madártömörülésekről. Minden fajról sikerült bizonyító felvételeket készíteni. A fajok felsorolása rendszertani sorrendben következik.
A kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) az utóbbi években növekvő áttelelési tendenciát mutat. Nagyobb tömörülések: január 20., Nuntaşi – 48 példány; január 21., Mamaia – kb.175 példány; január 22., Năvodari – 8 példány; január 26., Techirghiol – 40 példány; február 2-3., Techirghiol – 9 példány; február 7. és 10., Mangalia – állandóan kb. 400 példány.
E faj részére a sárgalábú sirály nem csak táplálékkonkurens, de ragadozó is lehet, amely esetenként megtámadja, illetve megöli és felfalja a kis kárókatonát. E jelenséget sikerült fényképen is megörökíteni.
A borzas gödény (Pelecanus crispus) idei igen korai érkezési időpontja február 9. volt, 8 példányt figyeltünk meg a Sinoe tavon.
Nagykócsag (Egretta alba) és a bölömbika (Botaurus stellaris) áttelelési próbálkozásait számos megfigyelés igazolja a lagúna vidékén, naponként és helyenként 1-6, illetve 1-3 példány is megfigyelhető. Január 20-án Chitucon két elhullott bölömbika maradványait találtuk.
A kis hattyú (Cygnus columbianus) igen ritka romániai előfordulását az utolsó három évtized mintegy fél tucat megfigyelése igazolja. Egy fiatal példányt a Năvodari közelében észleltünk énekes hattyúk társaságában, január 21-én és 22-én.
Az énekes hattyú (Cygnus cygnus) jellegzetes telelő faj a tengerparti lagúnákon, de nagyszámú előfordulása és tömörülése nem ismeretes a szakirodalomban, leggyakrabban kisebb, 6-20 példányú csoportokról szólnak a megfigyelések. Január 21-én a Sinoe tó keleti részén kb. 250 példányt számláló csoportosulást, január 22-én a Năvodari tónál 94 példányt, január 23-án Mangalia közelében 18 példányt, január 24-én a Năvodari tónál 76 példányt figyeltek meg. A megfigyelt énekes hattyúk többsége napközben is ezeken a sekély vizű tavakon tartózkodott, egy részük viszont reggelenként kirepült a közeli őszi vetésekre legelni.
A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) csoportosulásait főleg Vadu és Techirghiol közelében észleltük. E faj a megfigyelések időpontjaiban folyamatosan jelen volt. A legnagyobb tömörülések: január 20. és 26. között: naponta kb. 17 000 – 20 000 példány volt megfigyelhető a reggeli és esti húzások közben, illetve február 2. és 11. között mintegy 15.000 példány tartózkodott Techirghiolnál is. Az utolsó nagyobb csapatokat (összesen kb. 200 madarat) Nuntaşi mellett március 3-án észleltük.
Az amerikai örvös réce (Aythya collaris) eddig bizonyító példány, illetve fénykép nélkül, vizuális megfigyelés alapján került Románia faunalajstromára.
Február 9-én Năvodari közelében sikerült megfigyelni és bizonyító értékűen fényképezni egy fiatal gácsért. Feltűnő módon a madár nem keveredett a közelben tartózkodó kontyos és barát récék közé, hanem következetesen néhány szárcsa társaságában mutatkozott. Hosszú időtartamú, sűrű lemerülései megnehezítették az azonosítását, amely végül csak a fényképek és madárhatározók összehasonlítása alapján sikerült.
A füstös réce (Melanitta fusca) igen ritka, csak egy gácsért figyeltünk meg Periboina mellett február 10-én.
A kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala) fészkelése három évtizede nem bizonyított Romániában, de a lagúnavídék sós tavain rendszeresen átvonuló és telelő ritka faj.
A Techirghioli tavon január 24-én 238 példányt figyeltünk meg, január 26-án kb. 130 példányt és február 3-ra számuk 3-ra apadt. Ilyen nagyszámú előfordulása Romániában az utóbbi évtizedekben nem ismeretes. Az Európa viszonylatban is ritka faj telelése, vonulása még számos kérdést rejteget számunkra.
A halászsirály (Larus ichtyaetus) keletről nyugat felé mutat terjeszkedési tendenciát, Dobrudzsában az 1970-es évek óta többször észleltek, de rendszerint csak magányos példányokat, vegyes sirály csapatokban. Január 23-án Periboina mellett, a tengerparton 17 példányt, február 10-én ugyanott már csak egy példányt figyeltünk meg.
A jeges sirály (Larus hyperboreus) nagyon ritka, romániai előfordulására csak vizuális megfigyelések utalnak, bizonyító példányról nincs tudomásunk. Január 21-én egy elsőéves példányt nagyon távolról sikerült megfigyelni és lefényképezni Medigia közelében, két sárgalábú sirály társaságában. Mivel Romániában az utóbbi években számos ritka faj kétes megfigyeléséről érkeznek hírek, alapítványunk tagjai kezdeményezték egy madártani Nomenclator Bizottság létrehozását, mely munkacsoport a Román Madártani Társaság (S.O.R) keretein belül működne.
A bizottság bizonyító példányok, hiteles fényképek, megfelelő leírások, jegyzőkönyvek alapján végezné a ritka fajok megfigyeléseinek kiértékelését, hitelesítését és a megfelelő román madárnevek alkalmazását az új fajok esetében.
© AVES MEDIA
|
|