Ifj. Szabó József
A karmazsin pirók (Carpodacus erythrinus)

Erdély egyik legszínpompásabb madara a karmazsinpirók, melynek fészkelése Romániában csak a Székelyföldön, Marosfő peremövezetében bizonyított. Fészkelését először Kohl István szászrégeni ornitológus észlelte, és írta le a ’80-as évek elején.

A mezei veréb nagyságú madár hímje élénk piros színű (karmazsin piros), míg a tojó barnás színezetű, ami megkönnyíti a rejtőzködést. Tollazata a begyén és feje tetején sávozott.

A karmazsinpirók főleg növényi táplálékot fogyaszt, amit költés idején gerinctelen állatokkal is kiegészít. Megfigyeltük, hogy Marosfő környékén különböző fűmagokkal táplálkoztak. Talán táplálkozásával magyarázható, hogy későn érkezik fészkelő területeire, csak május második felében és június elején jelenik meg tájainkon. Rendszerint érkezése után hamarosan fészket épít, amelyet sűrű növényzet közé rejt, bokrok tövébe, esetenként nádra.

Amíg a tojó száraz fűszálakból a fészkét építi, a hím egy közeli bokor csúcsán énekel, olyan helyről ahonnan könnyen észreveheti a közeledő veszélyt. Átlagosan 5 tojást rak, de abban az esetben ha a fészekalj tönkremegy, a pótköltéshez csak 3-4 tojás lerakására marad energiája. A kotlás 10-12 napig tart, melyet csak a tojó végez, miközben a hím a fészkén eteti őt. A fiókákat a kikelést követő 4-5 napig rovarokkal eteti mindkét szülő, majd növényi eredetű táplálékot kapnak. A párok egész életre alakulnak. Az öregek még a fiatalok előtt, már augusztusban elindulnak telelőhelyeik felé, Dél-kelet Ázsiába.

A karmazsinpirók világpopulációját még nem fenyegeti veszély, hiszen költőterületeit az 1930-as évek elejétől délnyugat felé terjeszti. Így magyarázható, hogy európai állománya a legtöbb helyen stabil, esetenként növekszik.

A Marosfő környékén fészkelő populációt, amely csak 4-5 párból áll, főként a kaszálás és a folyó szabályozásának munkálatai veszélyeztetik. Nem hagyható figyelmen kívül a fajvadászok zaklatása sem, akik rendszeresen fészkelési időszakban próbálják befogni és meggyűrűzni e néhány madarat. Célszerű lenne a karmazsinpirók életterét eredeti állapotában megőrizni és átmenteni ezeket az őshonos még sok természeti kincset rejtegető marosmenti mocsárértékeket az utókor számára.

<< vissza