Mara Árpád
A Hargita megyei barnamedvék a világ élvonalában

A trófea a vadászélményeink tárgyi emléke, mint győzelmi jel. Vadászati értelmezésben a zsákmány időálló, megőrizhető része, amely jellemző a vad nemére, korára, minőségére. A természetben élő vad nem visel trófeát, hanem agancsot, agyarat, tollat, ami akkor válik a vadász trófeájává, miután viselőjét elejtette. Az emberben az elejtett zsákmány megőrzésének vágya a pillanat felidézésére, az emlékek felelevenítésére, a vadászélmény megörökítésére a trófea szolgál - legyen szó akár szemfogról gereznáról, vagy kitűzőről. A XIX. század végéig a vadászok „szemre” bírálták a különféle trófeákat, és néhány szembetűnő tulajdonság alapján rangsorolták. A trófeák bírálata, értéksorrendjének megállapítása akkor vált szükségessé, amikor azokból kiállításokat rendeztek.
Versenyek, bemutatók és kiállítások során felismerték, hogy az egyes trófeák értékét nem lehet egyéni ízlés alapján elbírálni, hanem objektív, mindenki által elfogadott értékelési módszer szükséges. Így születtek meg a trófeabírálati képletek amelyeket a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) hagy jóvá, illetve határozza meg a nemzetközi ponthatárokat, (IP), amelyek alapján egy trófea: I. díjas (arany érem), II. díjas ( ezüst érem), III. díjas (bronz érem).
A barnamedve esetében trófeának számít a koponya és a bőr.
A koponya bírálatának képlete: (A+B) cm-ben = pontok száma
A = koponyahossz: a mérést tolómércével végezzük a koponyahossztengely vonalában, a nyakszirti taréjtól az orrcsont hegyéig, az alsó állkapocs nélkül B = koponyaszélesség: a méret a koponya főtengelyére merőlegesen történik.
A díjazási határértékek cm-ben a következők
51,00 - 52,99 bronz (III.díj)
53,00 - 54,99 ezüst (II. díj)
55,00-től arany (I. díj)

A medvebőrök bírálatát az alábbi képlettel határozzák meg:
ABxCD/100=SZ

ahol AB = a bőr hossza az orr hegyétől a farok végéig mérve cm-ben. CD = a bőr szélessége a legkeskenyebb helyen mérve cm-ben SZ = a szépségpontok száma, amely a képlet segítségével számított érték 30 %-ig adható a következő arányban
• a szőr hosszúsága: a pontok 10 % - áig
• a szőrzet egyenletessége : a pontok 10% - áig
• a szőrzet fényessége és tömöttsége: a pontok 10 % - áig
A díjazási pontértékhatárok:
250,00 - 274,99 bronz ( III. díj)
275,00 - 299,99 ezüst (II. díj)
300,00-tól arany ( I díj) Azt érdemes itt megjegyezni, hogy a CIC szerint a bőrök kiállíthatók, bírálhatók és díjakat is kaphatnak, de az érdemi bírálat alapja a koponya. Ennek az oka, hogy a kikészítésnél a bőr nyújtható, különböző nyúzási technikák is alkalmazhatók (a téglalap területe akkor maximális, ha négyzetté formáljuk), és így méltánytalan előnyhöz juttatható. Ezzel magyarázható, hogy hazánk területén bizonyos tájegységek, mint a Hargita megyei medvék bőre domináns, de a koponya csak a ’90-es évek után jöhet komolyan számításba! (A Ceauşescu által elejtett medvék bőrét rekord méretekre nyújtották, így akartak a diktátor kegyeibe férkőzni a megyei „fővadászok”) A világrekord trófeákat: Nagydíj vagy Grand Prix-nek is nevezik. Romá nia, már több mint 70 éve részt vesz a nemzetközi és világkiállításokon: 1. Lipcse (1930), 2. Berlin (1937), 3. Firenze (1964), 4. Újvi dék (Novi-Sad 1967), 5. Budapest ( 1971), 6. Torino (1972), 7. Torino (1973), 8. Ceske Budejovice (1976), 9. Marseille (1977), 10. Bukarest (1978), 11. Nyitra (1980), 12. Plovdiv (1981), 13. Brno (1985), 14. Nürnberg (1986), 15. Szofija (Szófia 1987), 16. Nyitra (1990)... majd Bukarest (1997).
A fent említett kiállításokból kiragadnám a két Bukarestben rendezett nemzetközi kiállítást (1978 és 1997), valamint két világkiállítást a Budapestit (1971) és a Plovdivit (1981) amelyekről katalógusaim vannak és az értékeléseket ezekre alapozom. Az első Vadászati Világkiállítást Budapest rendezte 1971. augusztus 27 és szeptember 30 között, amelyen négy világrész 52 országa vett részt.
Románia a Világkiállításon erős trófeáival, a medve-, hiúz- és farkasbőrök nagyságával és szépségével tűnt ki, öszszesen 496 trófea kapott aranyérmet. 18 medvebőr, köztük két nagydíjas 398,55 és 381,25 ponttal bizonyította Románia egyedülálló természeti értékeit. Avilágrekord barnamedvebőr 398,55 CIC pontos és 1969-ben ejtették el az Ivóban (Hargita hegység) 1969-ben. Az 58. aranyérmes koponya közül is a 2. és a 3. is Hargita megyéből származik. Az első nemzetközi kiállítást Romániában 1978. október 5-14 között tartották Bukarestben. A katalógus közli, hogy az utolsó 30 évben a medve létszáma ötszörösére növekedett, így jelenleg több mind 5000 medve él Romániában. Már hosszú éveken át a világrekord barnamedvebőr és koponya is hazánkból származik. A világrekord medvebőr 598,53 CIC pontos a Kovászna megyei Komandón ejtették el 1978-ban. A világrekord medvekoponya 66,15 CIC pontos és Bihar megyéből származik. A kiállításon szerepelt 51 aranyérmes medvebőrből 14 Hargita megyéből származik, és az első tizenkét helyezett közül fele: a 2. a 4. a 7. a 9. a 10. és a 11.
A 85 aranyérmes koponya közül a 4. az 5. a 6. a 11. és a 18. is Hargita megyei. A második Vadászati Világkiállítást Plovdiv rendezte 1981-ben. Románia egyeduralma a barnamedvebőröknél csúcsosodott ki, ugyanis 84 I. díjat (aranyérem) kapott, amelyből 15 db. az Ivóból származik (Hargita Hegység). A világ első 10 medvebőre között csak a 7. helyezett volt Jugoszláviából, a többi mind Romániából származik, sőt az első 10 között 4 Hargita megyéből: az 1. a 3. a 6. és a 8. Természetesen a medvebőr Nagydíját (Világrekord) a 646,74 CIC pontos Borszéken (Hargita megye) elejtett példány kapta. Az első 20 medvebőrből 9, Hargita megyéből származik. A barnamedve-koponya szintén nagyon jól szerepelt, hiszen 128 I. díjas volt (aranyérem). A koponya méretek alapján csak 8 származik Hargita megyéből a 4. az 5. a 15. a 20. a 32. a 80. a 124. és a 125. A világranglista első 7 barnamedve-koponyája országokra leosztva a következő : 1 Mongólia; 2-3 Románia; 4. Szovjetunió; 5-6 Románia és a 7. Szovjetunió.
A Bukarestben tartott Nemzeti Vadászati kiállításon 1997 szeptember 15-21, Románián kívül részt vett Bulgária is. Természetesen Románia minden kiállítás alkalmával erősíti helyét a világelsőségben ami a barnamedve trófeákat illeti. Amíg Plovdivban csak 128 aranyérmes medvekoponyát állítottak ki, ez alkalommal már 219 I díjas szerepelt ebből 21 Hargita megyei, sőt az első 11-ből a 2. a 3. az 5. a 9. és a 11. is megyénkből származik. A legnagyobb 69,47 CIC pontos Beszterce megyei 1994-ből, míg a második hely 69,25 CIC pontszámmal már Hargita megyei. A medvebőröknél a plovdivi világrekord után a brnoi 1985-ös kiállításon Nagydíjat nyert (világrekord) medvebőr 687,79 CIC pontos a hargitai Piliskéből származik 1983-ból. A vadászkiállítások katalógusaiban lévő eredmények alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a barnamedve trófeákban Románia világelső és természetesen ezek gyöngyszemei Hargita megyéből származnak. Büszkék lehetünk az egyedülálló természeti értékeinkre, de ugyanakkor kötelességünk ezeket jobban megbecsülni és még inkább megóvni, hogy az utánunk következő generációk ránk is büszkék lehessenek.

A szerkesztőség megjegyzése:
A Hargita megyei trófeák javarészét maga a diktátor, vagy magas rangú pártfunkciónárusok ejtették el. Ilyenkor a megyei főnökök komoly prémiumokat dugtak zsebre. Csak saját mellüket veregetve mindmáig megfeledkeztek a vadőrökről kiknek a siker javarésze tulajdonítható, hisz ők ügyelték, ők figyelték, ők csalogatták lesek elé a kapitális példányokat. Ezek közé tartozott id. Marosi Sándor (1936 - 2000 ) vadőr, példás szakmai ismeretének sok rekord trófea tulajdonítható a Hargitáról.

<< vissza