Krasznai Szomor Péter
A természetfényképezés I.

A természetfotózásnál a fényképezési tudáson kívül szükség van biológiai, vadászati és természetvédelmi ismeretekre, művészi érzékre, etikus beállítottságra, jó helyzetfelismerésre, gyors reflexekre, egy jó fotofelszerelésre és persze magára a témára. Amellett edzetnek, kell lenni, és tűrni kell a természet szélsőségeit. A legfontosabb azonban, hogy nem elég a felkészültség a tudás, szükség van a tehetségre is a kiváló képek alkotásához. Ezúton mondok köszönetet a kézirat átnézéséért Szalánczy Béla természetfotósnak A természetfotózás nem öncélú tevékenység, hanem szeretnénk megismertetni és megszerettetni a sérülékeny természet az emberekkel, hogy jobban vigyázzanak rá. A következőkkel jellemezném a vadfotózás nehézségeit. A puskás lővadászaton egy szarvast 150 méterről le lehet lőni, de egy 500 mm. teleobjektívvel csak kb. 50 méternyiről lehet jól lefényképezni ráadásul sokkal jobb fényviszonyok szükségesek hozzá, mint a lővadászatnál. Fontos hogy jó legyen a kapcsolatunk a vadászokkal és a természetvédelmi őrökkel, ne okozzunk a fotózás során kárt, hogy ne tekintsenek ellenségesen a természetfotósra.

A fotófelszerelés
A fényképezőgép feltétlenül olyan legyen, amelyen cserélni lehet az objektíveket. Célszerű kisfilmes géppel 24x36 mm-es képméretre dolgozni de vannak, akik nagyobb 4.5- 6, illetve 6x6 cm –es képméretű gépet használnak. A vadfotózáshoz a gép pentaprizmás kell, legyen, vagyis vízszintesen beletekintve oldalhelyesen lássuk benne a témát, de még jobb, ha a gép keresője cserélhető.
Az objektívkészletünk minimum 3 darabból álljon. ezek kisfilmhez a következők. Egy nagy látószögű 28 mm-es gyújtótávolságú objektív, amellyel tájképet készíthetünk. Ez a szemhez képest lekicsinyíti a témát és szélesebb területet fog be. Szükség van egy 100 mm-es makró teleobjektívre, amivel közeli felvételeket tudunk készíteni virágokról, apróbb élőlényekről. Vadfotózáshoz pedig kezdetnek egy 400 mm-es 5,6-os fényerejű, hosszú teleobjektív szükséges, ami eléggé közel hozza a témát. Később áttérhetünk egy 75-300 mm-es zoom- objektívre, amellyel messzebbről is készíthettük közelfelvételeket apróbb állatokról, lepkékről, gyíkokról, stb. Emellett egy második gépet is használva egy 500-mm es teleobjektívet csatlakoztatunk arra. Ha sokat kell gyalogolni a felszereléssel, akkor ehelyett egy könnyű tükör- objektívet használhatunk, ugyanolyan gyújtótávolsággal. Sokszor még a 600- 800 mm-es teleobjektív sem túl hosszú. Ezek azonban már nagyon drága eszközök.
A vaku illetve a derítőlapok a megfelelő fényviszonyok megteremtéséhez szükségesek. Ne feledjük, hogy a vaku hatótávolsága eléggé rövid, ezért csak közeli felvélteknél használhatjuk. Egészen közeli marófelvételnél az objektív elejére illeszthető gyűrűs vakuval dolgozhatunk. De derítőlapokkal is rá tudjuk vetíteni a fényt egy gombára vagy virágra A film lehet diafilm vagy negatív. A dia jobb minőségű képet ad, mint a negatívról nagyított papírkép de pontosabb fénymérést igényel. A legjobb minőségű a 100 ASA (21 DIN) érzékenységű film, de roszszabb fényviszonyok között, vagy gyors mozgást fényképezve 200-400 ASA érzékenységű filmet is használhatunk. Ennél magasabb fényérzékenységnél már nem kielégítő a képminőség.Az állvány erős és rezgésmentes legyen, kivédve a gép berezdülés életlenségeit. A fa állványok általában jobban teljesítik ezt a feltételt, mint a fém csőállványok. A fejünk fölött repülő madarat pedig válltámasszal (a puskatushoz hasonló szerkezet, amelyet a gépre csatlakoztatunk) fényképezhetünk. A les-sátor terepszínű vízálló anyagból készüljön olyan méretűre, hogy épp elférjünk benne. A magasles kevésbé jó, mert a ferdén felülről fényképezve a perspektíva kedvezőtlen az állat lábai túl rövidnek látszanak. A fotótáska vagy –hátizsák erős, elnyűhetetlen és vízálló legyen. Ne spóroljunk az árán, mert különben a drága fotófelszerelésünk épsége forog kockán.
Egyéb tartozékok. A terepszínű ruhán, a bakancson vagy a csizmán kívül ajánlatos arcmaszkot és zöld kesztyűt is használni, hogy a vad kevésbé vegyen észre. Az objektívhez pedig használjunk szín-, illetve fényszűrőt és napellenzőt, egyrészt az objektív mechanikus védelme érdekében, másrészt a jobb képminőség érdekében.

A téma A természetfotózás témaköre eléggé tág határok között mozog. Fényképezhetünk állatokat, növényeket, tájat és egyéb természeti képződményeket.

Az állatok
Az emlős vad lefényképezéséhez hosszú legalább 300mm-es de inkább 400 vagy 500 mm-es teleobjektív szükséges. Előny, ha ez nagy fényerejű, mert akkor rossz fényviszonyok közt (hajnalban illetve az erdő sűrűjében) is tudunk dolgozni. Az emlősállatokat többnyire cserkeléssel közelítjük meg, ritkább de elfogadott, amikor lesből (célszerűen lessátorból) fényképezzük. Nagyon ügyelni arra a cserkelésnél, hogy óvatosan csendben mozogjunk, a fényképezőgépet ne mozgassuk hirtelen mozdulatokkal. A terepszínű ruha az arcmaszk és a kesztyű itt elengedhetetlen kellék. Még az objektívre is célszerű egy terepszínű huzatot húzni, úgy hogy csupán az elülső lencse látsszon ki belőle. A madarakat általában olyan közelről tudjuk csak fényképezni, hogy ehhez lessátor kell. Például egy balkáni gerlét 500 mm-es teleobjektívvel 5 méterről tudunk lefényképezni, úgy hogy kitöltse a kisfilm képmezejét. Célszerű kétszerező telekonvertert használni, ami a gyújtótávolságot megkétszerezi. A lessátort óvatosan alítsuk fel a madarak szokott tartózkodási helyének közelében. Nem javaslom fészkelő madarak fényképezését, mert világgá mehet miatta a kotló, vagy a fiókáit etető madár és ezzel a fészekalj pusztulását okozhatjuk. Ez csupán tudományos célból megengedett akkor, ha egy tapasztalt természetfotós kellő körültekintéssel tudja megoldani a feladatot úgy, hogy ne zavarja a fészkelő madarakat. Alapvető szabály, hogy a fotózás alkalmával, többen közelítsük meg a lessátrat. A fotós észrevétlenül bebújik, a társai pedig elmennek. A madarak ezt látva megnyugszanak, hogy eltávozott a veszélyt jelentő ember, így óvatosan lefényképezhetjük Teljesen csendben, kell maradnunk a mobiltelefont is, kapcsoljuk ki. Arra nagyon vigyázzunk, hogy a megbeszélt időre a fotózás befejezésekor a társak visszatérjenek a fotós észrevétlenül, bújjon elő és így hagyják el a terepet, mert különben a madarak elriadnak. Egyébként a fotós biztonsága (baleset bűncselekmény lehetősége) érdekében is ajánlatos hogy legalább ketten menjenek fotózni a természetet.
Egyéb apró álatok(gyíkok csigák békák rovarok, stb.)fényképezéséhez makroobjektívet használlunk. Ezzel egészen közelröl fényképezhetük ugy hogy a téma mérete a filmen 1:1 arányban képződik le. Ilyen témához legalább 100 de inkább 200 mm-es makroobjektív kell, hogy a túlzott közelség ne zavarja az apró állatokat. Nagyon fontos, hogy lassú mozdulatokkal közelítsük meg őket, hogy el ne riadjanak, használhatunk alacsony állványt, de ha jók a fényviszonyok vagy van az objektív elejére szerelhető gyűrűsvakú, akkor kézből is tudunk fényképezni. Halakat és egyéb víz alatt élő álatokat vízhatlan kamerával fényképezhetünk. Itt általában nagylátoszögű objektívet használlunk, közelröl véve fel a víz alatti témát. A növények fotózása esetében könynyebb a dolgunk, mint az állatok esetében, mert kellőképpen közel mehetünk. Fák bokrok fotózásához olyan objektívet válasszunk, illetve annyira megyünk közel, hogy ép annyi férjen bele a képbe amennyi szükséges. Használhatunk nagylátoszögű objektívet, vagy ha távolabbról tudunk fotózni, akkor rövid teleobjektívet. Ez utóbbinál természetesebb a perspektíva.
Virágok gombák, falevél stb. fotózásához 50-100 mm-es makroobjektívet használhatunk. A hosszabb gyújtótávolság anynyiban előnyös, hogy a kisseb mélységélesség miatt elmosódnak a háttérben lévő a kép szempontjából lényegtlen részletek. Sokszor bizony le kell hasalni a virágfelvételekhez, de vigyázzunk, arra hogy ne tegyünk kárt a közbenső növényzetben. Jobb megoldás, ha felülről betekinthető fényaknát, vagy szögkeresőt használlunk és a fényképezőgépet alacsony állványra szereljük. A kedvezőtlen fényviszonyokat derítőlappal javíthatjuk Tájképek és egyéb természeti képződmények Ehhez elsősorban nagylátoszögű objektívet használlunk. Itt vigyázunk, arra, hogy ha negatív filmnél az ég fényét vagy a havat mérve exponálunk, akkor maga a táj alulexponált lehet. Ezért általában korrigálnunk kell a fényerő, mutatta értéket 1-2 fényértéknyi blendenyitással. Diafilm esetén fényekre exponálunk.

A felvétel módja.
Nagyon fontos hogy egy jó minőségű stabil állványról fényképezünk főleg teleobjektív használatakor. De vannak esetek, amikor nem tudunk állványt használni, mit például a fejünk fölött repülő madarak vagy egy csapongó röptű pillangó esetében ilyenkor válltámaszt használunk ez is, kivédi bizonyos fokig a fényképezőgép berezdüléseit, életlenségeit. Lehetőleg mindent állítsunk be előre a gépen. A mért fény szerint általában elsősorban az időt, állítjuk be a gépen, és másodsorban a rekesznyílást. Az expozíciós időt meghatározza az, hogy milyen gyújtótávolságú objektívvel dolgozunk, és hogy állványról-e vagy kézből. Általános szabály, hogy álló téma esetében, ha kézből fényképezünk amekkora az objektív gyújtótávolsága, annak a reciprok-át kell időben beállítani, pl. egy 28 mm-es objektív esetében 1/30-ad másodpercet, egy 500 mm –esnél 1/500 mp.- et. Ha mozog a téma, akkor a mozgás sebességtől függően a felét, negyedét stb. Más tényezőket is figyelembe kell venni, mint a mozgás irányát, a mozgótárgy távolságát. Ha állványról dolgozunk, akkor álló téma esetén hosszabb időket állíthatunk be, de ha mozog a téma, pl. Oson a róka akkor megint csak rövidebb időt, kell beállítanunk, mert különben meglátszik a képen az elmozdulásos életlenség. rekesznyílást akkor veszünk elsődlegesnek, ha fontos a mélységélesség figyelembevétele. Az élesség állításkor tüllünk mélységben egy sáv lesz éles, ha kis rekesznyílást állítunk be, akkor ez a sáv szélesebb lesz, ha nagyot, akkor keskenyebb. Kis rekesznyílást közel felvételeknél, makrózásnál illetve tájképeknél állítunk be, hogy lehetőség szerint minél nagyobb legyen a mélységélesség. De ekkor is fontos, hogy az expozíciós idő lehetőleg rövid legyen, mert ha túlzottan hosszú időt állítunk be, berezdülések miatt az egész kép életlen lehet, ha viszont csupán a mélységélesség kicsi de a téma éles az kevésbé zavaró. Tehát meg kell határoznunk az idő és a rekesznyílás egymáshoz viszonyított értékét. Ha érzékeny filmet használlunk akkor nagyobb expozíciós tartalékunk van erre, de a túlzottan érzékeny film nem ad megfelelő képminőséget. Ezért meg kell találnunk az ésszerű kompromisszumot az egyedi helyzetnek megfelelően.

(Folytatása következik)

<< vissza