Fazekas Lóránd
2002, a sárgarigó éve

A különböző országos madártani egyesületek az utóbbi években megfigyelő felmérő munkájukban sok egyéb célkitűzés mellet egy- egy madárfaj kutatására is megpróbálják ráirányítani tagjaik figyelmét. Ezt a fajt azon években az év madarának nevezik. A Romám madártani egyesület (Societatea Ornitologica Romana) az elmúlt évben kezdte ezt a kutatási módszert alkalmazni, amikor a kis őrgébicset (Lanius minor) választotta 2001 madarának, 2002 madara pedig a sárgarigó (Oriolus oriolus L.) lett. Érdekes módon a Magyar Madártani Egyesület is a sárgarigót választotta erre az évre, míg az elmúlt években a fehér gólya (Ciconia ciconia L.) 1999-ben, a kerecsensólyom (Falco cherrug Gray) 2000-ben, a bibic (Vanellus vanellus L.) pedig 2001-ben volt a megfigyelések előterében. A kiválasztásban az illető faj állományának csökkenő tendenciája a meghatározó tényező. Az alábbiakban egy rigópár életén át próbálunk bepillantani e madárfaj ökológiájába. Egy sárgarigócsalád élete
Igencsak ritka szerencse, ha olyan sárgarigó párra bukkan a megfigyelő, amelynek életét, fészkét nemcsak távcsővel, hanem fényképezőgéppel is követni lehet. Mert ezen messze hangzó énekű madarunk jelenlétét-, ha erdős, ligetes tájainkon azonosítani is tudjuk-, látni lencsevégre, kapni nemigen könnyű mivel magasan a lombkoronákban él. Földre, bokorra nyáridőben táplálékszerzés céljából nem szükséges, hogy leszálljon, mivel a fák koronájában talál elegendő hernyót, elsősorban szőrös hernyókat, melyeket rajta kívül szinte csak a kakukk fogyaszt, valamint ízeltlábúakat melyek a fiókaneveléshez szükségesek. Gyümölcsöt főleg nyárutón valamint vándorlása idején fogyaszt. A mediterráneumban szívesen megdézsmálja a fügét, míg az ázsiai populáció télen Indiába lehúzódva nektárt is szívogat. A fészeképítés és költés
Ez a madárpár, mely sztárja lett gépemnek egy vidéki település gyümölcsösét választotta ez évi költésére. Egy almafa koronájában 3,7 m magasan egy vízszintes ágra építkezett. Növényi szálakat, rostokat, pókhálót, sőt az építést megkönnyítendő mindenféle, emberi szálhulladékot, spárgát, műszálat, rongyot felhasználta fészekhez. De láttam olyan költést utáni elhagyott fészket, amely elérhető, megközelíthető magasságban volt, s így a fészek anyagát vizsgálat alá lehetett venni, melyben újságpapírdarabok, sőt széttépet kidobott levélmaradványok is be voltak építve. A sárgarigó Európa egyetlen olyan madara mely nyitott csészéjű fészkét rászövi az ágakra, ezért mindig vízszintesen álló és V alakban elágazó ágat kell, keressen melyről a „lakás” lecsüng, nem úgy, mint más énekesé, melyek fészke rátelepszik az ágvillára, s a körülötte lévő ágak tartják azt. Fészkükhöz közeledve a madárpár idegesen repked a fa környékén, le- leszálltak egy- egy szomszédos fára, figyelték a mozgást így sikerült lencsevégre kapni őket is. De dolmányos varjú, vagy szarka közeledtére nemcsak köröztek a fészek körül, hanem egyenesen támadásba is lendültek mindaddig üldözve, amíg csak revirjükből el nem távoztak, föléjük repültek rájuk- rájuk zuhanva csipdesni, próbálták őket. De láttam már egerészölyvet, vörösvércsét támadó sárgarigókat is. A fészekben 4, fehér alapon szabálytalan elrendeződésben feketés, vörösesbarnás foltokkal, pettyekkel behintett tojás húzódik meg. A költés tökéletes volt, mind a négy tojás kikelt. A kis szinte csupasz, pirosbőrű, zártszemű fiókák a rovartáplálék és melengetés a szülői védelem alatt igen gyorsan fejlődnek, 5- 6 nap után kinyílik a szemük, 10 nap után már tollasodni kezdenek és jó két hét alatt már el, tudják hagyni a fészket. A család a magas fák koronájában még együtt marad, a szülőket nem köti le a másodköltés, mert a sárgarigó évente csak egyszer költ. Ha a költést valami megzavarja, ha a tojásokban valami kárt tesz, pótköltés is előfordul.

Tollruhája és éneke
Mindkettő annyira jellegzetes, hogy népies elnevezésük is színezetük vagy hangjuk alapján született. Tollruhájuk színeltérése alapján a nemeket könnyű felismerni. A hím aranysárga ruhát visel, melyet a feketés szárny, farktollak és a kantár tesznek változatossá. A tojó színe visszafogottabb, halványabb sárgászöld, zöldesszürke inkább csak a sárgás árnyalatok uralkodnak melyekkel jobban, beleolvad a lombok közé. A fiatalokra is a színek elmosódottsága jellemző, felső testük világos sárgászöld, az alsó test fehér alapon feketés gerinccsíkokkal tarkázott. Az aranysárga és a sárgás tollruha mellé egy piros csőr és vérpiros szivárványhártya társul. A természetet foglalkozásként járó ember ezért nevezte el aranybegynek, aranymálénak, aranymálnak, aranymálinkónak mely utolsót sok esetben magyar tudományos névként is használnak. De pont ilyen jellegzetes fütyülő, flótázó fuvolázó éneke is, melyet visszaérkezésétől egészen őszig hallat. Ez a faj számbeli felmérését igen megkönnyíti, mert a nyílt természetbe esetleg csak repülve lehet látni, mivel a mozgásra igen érzékeny még mielőtt észrevennénk, továbbrepül az erdő lombkoronájában. Énekét a magyar fül „huncut bíró”- nak halja innen ered egyes vidékeken a népies neve, is mint a huncutbíró, szolgabíró, de a latin oriolus is hangutánzó név. A hímek sajátos színei és jellegzetes énekükkel nyugodtan benevezhetnének az európai madarak szépségversenyére, ha lenne ilyen.

Élettér, elterjedés
Erdőinken, gyümölcsöseinken kívül út menti akácosokban folyok menti fűzesekben, nagyobb parkokban, diófás városrészekben is megtelepszik. Költési területe Európa atlanti partjaitól Közép-Ázsiában az altáj hegységig terjed, de kontinensünkön hiányzik Skandináviából, a Brit- szigetekről, a balkáni félsziget déli részéről. Költöző faj, mely a telet Afrika déli részén tölti. Hozzánk az utolsó vándorok között április végén érkezik mikor már egy bőségesebb rovarvilág, fogadja a lombkoronákban. Hosszú vándorútjának megtételéhez időre és gyakori pihenésre van szüksége ezért tőlünk már szeptemberbe, távozik. Sajnos olasz pihenőhelyein hálózzák, és más énekesmadarakkal együtt ínyencségként fogyasztásra kerül. Pedig számbeliségével egész Európát tekintve sem dicsekedhetünk. A Kárpát- medencében, ha nem is nagy számmal de még általánosan elterjedt, így például egy június- i Túr- menti terepjáráson 6 óra alatt 5 egyedet sikerült észlelni. Ha a hálózást sikerülne megállítani, kis odafigyeléssel reméljük mai állományát meg tudnánk őrizni. Romániában ma kb. 40- 80000 pár él. Rendszertani besorolása
Magyar tudományos neve ellenére sem rigó a sárgarigó, vagyis rendszertanilag nem tartozik a rigó-félék (Turdiade) családjába, hanem az énekesmadarak rendjén belül külön családot alkotnak, a sárgarigó- félék (Oriolidae) családját, melynek 20faja a trópusokon él, mint például a csíkos sárgarigó Új –Guineában, a feketetarkójú sárgarigó Kelet- és délkelet Ázsiában a selymes málinkó dél- Kínában a vérmálinkó Indonézia erdőségeiben, Európában egy faja él a családnak, az aranysárga- fekete tollú sárgarigó.

<< vissza