Dr. Kiss J. Botond, Szabó László:
Ritka madármegfigyelések Dobrudzsából, 2001. augusztus – 2002. augusztusa között

2001 augusztus – 2002 augusztusa között a Duna-deltában, valamint a dobrudzsai fennsíkon számos alkalommal végeztünk olyan madártani megfigyeléseket, amelyek nem képezik speciális kutatási témák tárgyát. Ezekből emeltünk ki egyes, ritkának számító fajokra vonatkozó adatokat.
Bucephala clangula – Kerceréce.
A XX sz. elején még rendszeresen fészkelt délkelet Európa több országában. Költésére Romániában az Aldunáról vannak adatok mintegy százéves adatok. 2002. április-júniusban a Duna-delta északi felében számos alkalommal lehetett párokat, vagy magányos példányokat látni. Legtöbb egyidejűleg megfigyelt madár 5 tojó volt, 2002. jún. 26-án a Purcelu tavon. Tekintve, hogy a környék fás növényzetét elsősorban öreg fűzfák alkotják – amely a faj fészkeléshez szükséges – lehetségesnek tartjuk a kerceréce ujonnani fészkelését Romániában. A megfigyelések az E.O.A.C. (European Ornithological Atlas Committet): Lehetséges Fészkelő 3–6-os kategóriájába sorolhatóak. Anthropoides virgo – Partasdaru. Ritka átvonuló, kóborló faj. Az utolsó évtizedekből alig néhány adata ismert, mind egyedüli példányok, egyetlen, négyes csapat kivételével. 2002. jún. 6–án egy idős madarat sikerült megfigyelni, Istria lagúna fölött. Chettusia leucura – Fehérfarkú lilebibic. Romániában s általában Európában, a volt szovjet országok kivételével új költő faj.
Az első megfigyelések sikeres költéséről 2000-ből származnak, 30–40 pár fészkelése bizonyított, amelyről az Erdélyi Nimród 2000/4-es számában be is számoltunk. 2001-ben már csak egy kolónia maradt Vadu mellett, ahol a 6–7 pár Lilebibic mintegy 45–50 Gólyatocs és 12 pár Kuszvágó cser társaságában költött. A fészkelés sikerességét nem sikerült bizonyítani, a másik két faj legtöbb fészekalja is elpusztult. Ennek oka egyrészt a túlzott madármegfigyelő tevekénységben, másrészt a közelben levő karámnál dolgozó csordások illegális tojásszedésében keresendő. 2002-ben apr. 17-en figyeltük meg az első példányt Vadu mellett. A Chituc félszigeten, mintegy 10 km-re a múlt évi teleptől, egy pár költése valószínű. Júl. 11-én a két adultus példány meg a területen tartózkodott. 2002-ből más területről már nincsenek fészkelést bizonyító adatok. Calidris canutus – Sarki partfutó. Igen ritka kóborló-átvonuló. Júl. 11-én Chituc-on 1 példány volt látható, 11 Sarlós pártfutó és egy vékonycsőrű víztaposó közelében, mindhárom faj nyári tollazatban. Az időpont érdekes, mert a tavaszi vonulása rég véget ért, az őszi előfordulás pedig túl korai.
Sterna paradisea – Sarki cser. Rendkívül ritka kóborló, csak 1998 óta szerepel a hivatalos romániai fajlistákon. 2002. jún. 6-án a Midia fok melletti belső tavon egy adultus példányt lehetett megfigyelni. A fajra jellemző bélyegek ülve és reptében is világosan látszottak.
Sturnus roseus - Pásztormadár. Ezen inváziós fajról ugyanebben a számunkban írunk részletesebben. Hirundo daurica – Vorhényes fecske. Viszonylag nemrég betelepedett, déli faj, romániai fészkeléséről igen kevés adattal rendelkezik az irodalom. Július utolsó augusztus első napjaiban a román dobrudzsai fennsík déli részén mintegy 30 fészket sikerült azonosítani, az alacsonyabban lévőkön méréséket végezni. Megfigyeléseink a faj északi irányba való terjeszkedésére vallnak.
Emberiza melanocephala – Kucsmássármány. Ritka faj, kevés leközölt adattal. Az irodalom szerint alig 2 bizonyító példánya ismert az országból, esetleges fészkelő. Biztos fészkeléséről eddig nincs adat. 2002. május 5-én Târguşor közelében három éneklő nászruhás hímet lehet megfigyelni. Július 6-án meg mindhárom hím jelen volt, valamint legalább két tojót lehetett többször is látni táplálékkal a csőrében. Július 7-én két hímet láttunk, egy vagy két tojó többször leszállt a csőrében táplálékkal egy nemrégiben telepített szőlősben. E magatartás arra vall, hogy a repülésre képtelen, már szétszóródott fiait etették az aljnövényzetben. E megfigyelések alapján, amelyek – az E.O.A.C. 14. kategóriájának felel meg–, szerint a kucsmás sármánynak Romániában először adhatunk Bizonyított Fészkelő besorolást.
Megfigyeléseinket nem tekintjük lezártnak, minden nap újabb érdekes adatot hozhat.

© AVES MEDIA

<< vissza