Aves Alapítvány
Az Európai Nomenclator Bizottságok (AERC) kétéves konferenciája a Hel-félszigeten

Múlt év szeptember 27-29 között zajlott le az Európai Nomenclator Bizottságok (AERC) kétéves konferenciája a Hel-félszigeten. A rendezőbizottság úgy választotta ki a Gdanszki-öböl és Balti-tenger közötti keskeny földnyelven levő, ez időszakban már elnéptelenedett üdülőhelységet, hogy a résztvevők terepgyakorlatokat is végezhessek a környező sűrű, mohás erdőkben s a tengerparton. A találkozón 19 ország 37 résztvevője volt jelen. Romániát dr. Kiss J. Botond és Szabó László, az Erdélyi Nimród főszerkesztője képviselte. A konferencia mecénása, mint más években is, a Zeiss Optikai Művek volt. A cég képviselője, a rendkívül rokonszenves és szívélyes Dr. Walter Mergen ez alkalommal mutatta be cég legújabb optikai műremekeit: távcsöveket, teleszkópokat stb.
Az összejövetelen a résztvevők megvitatták az utolsó két év ritka madármegfigyeléseit, kétséges fajokat, rendszertani problémákat. Komoly kritikai átértékelések tárgya volt az Andreas J. Helbig által, modern molekuláris kutatások alapján öszszeállított Európa Madárlistája, amelyet a Wetmore-féle, eddig használatos rendszerezés helyett mostanában kívánnak bevezetni. Az elhangzott előadások legtöbbje kimondottan szisztematikai tárgyú volt, pl. a barázdabillegetők, ill. a sárga billegetők rendszertanának ismertetése, az alfajok földrajzi megoszlásának bemutatása, a fekete kócsagok, vagy a nagy őrgébics homayeri alfajának kritikai vizsgálata. A romániai küldöttség egy vetítettképes előadással szerepelt a Kárpátok madárélőhelyeiről, ezenkívül bemutatta a Duna-delta ritka madarait.
Az összejövetel szüneteiben s az erre kijelölt délelőttön érdekes madármegfigyeléseket lehetett végezni. Délkelet-európai ritka fajokat láthattak: a vetési lúdat, pehelyrécét, dolmányos sirályt, sarkantyús sármányt stb. A legkülönösebb volt azonban egy szibériai rigórokonság, az u.n. kékfarkú (Tarsiger cyanurus), amelyet sajnos, csak néhány szerencsés résztvevő tudott megfigyelni.
A felvetett szervezési kérdések közül különös figyelmet érdemel a következő találkozás színhelyének kiválasztása, amely javaslatunkra 2003-ban Románia, pontosabban Dobrudzsa lesz. E találkozás várható eredménye lenne Románia védett területeinek, ritka madárfajainak szélesebb körű megismerése, valamint a Madárritkasági Bizottságok létezésének, munkájának, jelentőségének hivatalos elismertetése. Az összejövetel utolsó napja gondolatébresztő epizóddal zárult. Ugyanis az esti tábortüzet nemcsak a szervezők és meghívottak állták körül, hanem odajárult egy bozontosfarú róka is, amely szintén részesülni óhajtott a felszolgált vacsorából. Nem koldult, mint szeméttelepi medvéink, hanem úgy fogadta el a kihelyezett falatokat, mint akinek ez kijár. S ezt bár óvatosan, de olyan természetességgel tette, hogy nyilvánvaló volt, itt nemcsak a vadvédelmi törvénynek van foganatja, de van civilizáció és hatásos természetvédelmi nevelés is. Búcsúzóul megállapíthattuk, a lengyelek nemcsak szervezésből, de állatszeretetből is jól vizsgáztak.

<< vissza