Szombath Zoltán
A barna kánya

Azt, hogy ubikvista faj, — bánja kánya — ; ez viszont a környezetvédelmi lexikon szerint magyarul annyit tesz, hogy szélsoségesen euritopikus... csípje meg a kánya...; azaz mindenféle élohelyhez alkalmazkodó, nagy elterjedésu faj. Nehéz volt ezt kibogozni!... vigye el a kánya. Egyszerubb lett volna azt mondani, hogy É. Ny. Afrika félsivatagjaitól az északi szélesség 65. fokáig Európában mindenütt megtalálható, kivéve Skandináviát, Angliát és a nyugati partvidéket, és persze az ezer méter feletti hegyvidéket sem kedveli. Szívesen költ vizes területek közelében, hiszen táplálékának jórészét innen szerzi be. Bódult halat, beteg vízi szárnyasokat vagy azok fiataljait, kis emlosöket, rovarokat zsákmányol, de a dögöt sem veti meg. Ezek az állatok már magukban hordhatják az ember által felelotlenül kiszórt mérgeket. Ezért is könnyen mérgezodik. Ezzel magyarázható az állománycsökkenés, ami az utóbbi évtizedekben hazánkban is kipusztulással fenyegette a fajt. Romániai állományát 150-200 párra becsülik a szakemberek. 1970 és 1991 között öt ízben végeztünk madárállomány felmérést a Maros folyón. Elso alkalommal, a Marosvásárhely-Pécska közötti 490 km-es szakaszon még 21 barna kányát észleltünk, de egy év múlva csak 7 egyedével találkoztunk a Marosfo-Arad közötti 650 km-en. Ugyanitt 1978-ban és 1989-ben már csak 1-1 példányát láthattuk. 1991-ben a felso 650 kilométeren két esetben jegyeztük a fajt, míg Aradtól a határig (69 km) 11 barna kánya röptében gyönyörködhettünk újra. Utolsó fészkét is ekkor láttam az aradi síkon. A legújabb felmérés szerint (1997-es költoatlasz) 29 európai államban 27.348 pár költ. Ha ehhez még hozzáadjuk az 50-70.000 orosz-, és a törökországi 500 költopárt, az össz-európai fészkek száma így is csak 90.000-re teheto. Kontinensünkön elszórtan, magányosan fészkel, de ez alól is van kivétel: például a svájci Léman és Neuchátel tavak környéke, ahol 484 négyzetkilométeren 337 lakott fészket találtak. Ebbol a két legközelebbi alig 8 méterre volt egymástól. Leírása. Teste valamivel nagyobb a varjúénál, 800-1000 gramm, de hosszú szárnyai és nyújtott, kissé villás farka miatt nagyobbat mutat. Fo színe barna, hátán világos tollszegélyek, hasán feketés foltozás, evezotollai feketék, farka rozsdabarna, 8-10 fekete harántcsíkkal díszített. A fejteto, a torok és begy szürkés vagy rozsdás-fehér. A csüd és a viaszhártya sárga, szeme halványsárga. Táplálékkeresését könnyed, fordulékony szárnyalás, gyakori alábukás jellemzi. Siklórepüléskor szárnyát kinyújtva tartja. Kiáltása vékony, szaggatott rikoltás, — néhol ezt nyerítésnek mondják —, de csicsergo, pirrego hangot is ad. Fészket maga épít, vagy másokét (ragadozók, gémek, varjak) foglalja el, tatarozza ki. A fészek berendezése, bérelése rafinált ízlésrol, meglepo lakáskultúrai ismeretekrol tesz bizonyságot. Ennek láttán nyugodtan mondhatjuk, hogy egy kultúra-követo lény házában vagyunk. Huszonegynéhány éve látogatóban jártam kányáéknál, a szabédi erdo fenyosor utcai lakásában. A lócitrommal padolt fészekben két tollasodó fióka lapult, egy balkezes kötött kesztyu társaságában. Az ifjak politikai nevelését egy korabeli pártlap kapcányi darabja szolgálta. A régebbi és közelebbi vadászatok és vadak mumifikált trófeái lukulluszi lakomák emlékét idézték. Fogadásomra vészes nyerítéssel érkeztek a szülok, és mindent megtettek azért, hogy rossz hírét keltsék a közismert erdélyi vendégszeretetnek. Magasból szórtak rám válogatott szitkokat, meszes ürüléket és egy szárnyas gombát, amirol késobb kiderült, hogy keresztanyám kendermagos récéjének volt álcázva. A lakásból csak két hörcsög koponyáját, egy gyíkfarkat s egy két ballábú csurje (vagy két féllábú jérce?) földi maradványait hoztam emlékbe. Tojásait 2-3 naponként rakja le. Alapszínük fehér, ibolyás árnyalatú vörösbarna foltokkal, rajzolatokkal díszített. Ezek hossza 47-61 mm, szélessége 37-46 mm, átlagsúlya 55 gramm. Április végén, május elején teljes a fészekalj (2-3, ritkán 4-5 tojás) melyen foleg a tojó ül, míg a hím eteti. A kotlási ido 29-32 nap, de hosszabb is lehet. A fiókák hat hét után hagyják el a fészket. Vonuló madár, amint a latin neve is mutatja. Szeptember-október hónapban hagyja el költoterületét. A keleti populáció útja a Boszporusz szoros felett vezet a fekete földrész egyenlítoi tájaira. Egy részük Közép-keleten, ritkábban Dél-Európában telel. A visszaút is itt vezet. Izraelben, Eilát fölött, 1980 március 29-én 20.450 barna kányát észleltek, melyek laza csapatokban vonultak északra. Ez napi rekordnak számít. De a gibraltári megfigyelok sem adják alább, hiszen 1972 augusztusában 39.099 délre tartó madarat számoltak össze. A másodéves, éretlen fiatalok zöme a mediterrán övezetben lumpol még egy évig, s csak mint családalapításra kész felnottek térnek meg hazájukba, a következo év tavaszán. Törvény által védett madár! Az elpusztításáért eddig járó 300.000 lejes pénzbüntetést a 92/2000-es kormányrendelet kétmillió lejre emelte fel! Bárcsak a környezetvédelemhez való hozzáállásunk is ilyen mértékben növekedne...

<< vissza