Dr. Rékási József
Adatok a magyar ornitológia történetébol

Dr. Beretzk Péter egyetemi tanár, foorvos, ornitológus, a” szegedi Fehértó atyja” 1947. november 17-en írta az alábbi levelet dr. Keve András egyetemi magántanárnak, a Magyar Madártani Intézet fomunkatársának. Ezt a levelet a Pannonhalmi Foapátság Könyvtárában kutatva találtam meg a Beretzk-Keve, több száz levél kutatása során. A leveleket még életében dr. Keve rám bízta azzal, hogy én majd tudom, hogy mit, s mikor lehet közölni belolük. A 11 doboz levelet a fenti Fokönyvtárban helyeztem el. Íme a levél: ” Szeged, 1947.XI.17. Kedves Bandi! Mire hazaérkeztem 4 Mallerd úr vadászott a Fehértón. Ezúttal nem volt semmi panasz, a kis Tildy, Széchenyi Zsiga, Szederjei Ákos, meg egy Csíkos Lajos mérnök (ki Tildy jó barátja) voltak lenn. Lottek összesen cca 120-130 ludat. Ebbol 3 volt vetési lúd, a többi nagy lilik. A nagy lilikbol mindössze 11 volt idei fiatal. Esett ezen felül vagy 50 réce, foleg apró, néhány fütyülo és 1 nyílfarkú, 3 gojzer, ebbol 1, állítólag 2 tenuirostris. Én csak egyet találtam tenuirostrisnak, a másik elveszett. Érdekes a tenuirostris eset. Szombat este volt nálam Széchenyi Zsiga, O említette, hogy vagy 200 kis gojzer van, lott is egyet és határozottan állította, hogy mind kis gojzer. Engem viszont érdekelt az eset, s miután megállapítottam, hogy az O kis gojzere vékonycsoru, mindenáron akartam én is loni a 200-ból. A 200 gojzert nem láttam, de lonöm egyet sikerült, meg pedig tenuirostrist. Ennek a gyomrát felküldöttem. Úgy látom, hogy mind gyommag, ami a zúzában van. 5 gojzer jött rám. Mellettem volt a nádban rejtve Széchenyi Zsiga. O is lott a csapatból egyet, de az már nagy gojzer volt. Tehát megdolt az a feltevés, hogy az egész nagy csapat (cca 200 kis gojzer) tenuirostris. De hogy sok, illetve több lehet belolük, mutatja az, hogy az én egyetlen lelott példányom is tenuirostris volt. Különösnek tartom november derekán! Kissé késon. A kis Tildy már vasárnap reggel visszament Pestre, Széchenyi Zsiga azonban kedvére kilövöldözte magát. Szimpatikus ember. Örülök, hogy sikerült vadászata, mert a liba 70%-át maga lotte. Kiváló puskás! Persze más eset az, ha mi madarászok bóklászunk és keresgélünk. Hogy azután mozgalmas legyen a nap, itt volt Pestrol vagy 15 orosz is. Össze-vissza golyószóróztak és géppisztolyoztak mindent. Éjszaka kihajtották a libákat, egész éjjel zsivaj volt a tavon. Közben a Nyáry halaiból is kifogtak és kilottek néhány mázsát. Szeretettel: Péter “ A levélhez fuzött magyarázat: Ebben a levélben több érdekes dolog, információ található. Nevezetesen, hogy Széchenyi Zsigmondot nemcsak mint kituno vadászt, hanem mint kiváló ornitológust is megismerhettük. Adatokat találunk a vékonycsoru pólingról (Numenius tenuirostris), amelyet az ornitológusok, vadászok szívesen kis gojzernek is hívnak. A levélben szereplok többsége is jól ismert személyiség volt Magyarországon. A kis Tildy, a volt köztársasági elnök fia, késobb a Természetvédelmi Hivatal miniszterrangú elnöke, Szederjei Ákos kiváló zoológus-vadász, Ortutay Gyula volt kultuszminiszter. Ezen nagy öregek már csak az örök vadászmezokön lohetik a libákat. Az ornitológiai információ is rendkívül fontos e levélben. Egyrészt a ludak korarányának furcsasága, amely dr. Kiss J. Botond az Erdélyi Nimródban megjelent tanulmányát, másrészt a vékonycsoru gojzerek rendkívüli nagy száma és a késoi, novemberi megjelenésük dr. Sterbetz István ornitológus-vadász régebbi adatait tanúsítják. Ma már a vékonycsoru pólingok IUCN madarak, hisz évekig nem látni oket. Érdekessé teszi e történelmi levelezést az akkor Magyarországon tartózkodó oroszok golyószórós, géppisztolyos vadászatának, halászatának leírása. (A Beretzk-Keve levelezést közölte és magyarázattal ellátta: Dr. Rékási József biológus tanár, ornitológus, Pannonhalma, Bencés Gimnázium. A szerk.)

<< vissza