| | | A VADGAZDA TEENDŐI | | |
|
 NOVEMBER
A régi római naptárban a latin neve után: novem a „kilencedik” hónap volt, jelenleg a Gergely naptár tizenegyedik hónapja.
A régi magyar elnevezések között található az Őszutó vagy a Szent András hava.
| |
Kőhalmy Tamás a vadászoknak az „Apróvad-vadászatok havát” javasolja, de saját bevallása szerint két lehetőség között kellett döntenie. Az egyik a már említett, a másik a „Muflonnász hava” . De mivel a muflon nem annyira elterjedt, az apróvadas vadászatok jellegzetes ideje a november, ezért a választás az „Apróvad-vadászatok havára” esett.
Ikonológiai ábrázolás szerint egy repülő ifju olajbogyó koszorúval a feje körül, amelynek nincs vadászati jelentősége.
E hónap kapcsán meg kell említeni a Hubertusz legendát. Szent Hubertusz előbb udvari ember volt, aki a világi örömöknek élő hercegi sarj nagypénteken, vadászat alkalmával fénylő keresztet látott egy gyönyörű szarvas agancsai közt. E jel hatására mélyen magába szállt, majd életét megváltoztatva remete, majd pap, sőt 709-től püspök Maastrichtban. A tizennyolc évvel később szentté avatott Hubert kultusza hamar elterjedt. Már a X. században védőszentjükké választották a vadászok, az erdészek és a lövészcéhek.Szent Hubertusz hitvalló emlékét és életpéldáját, akire a vadászok nagy tisztelettel tekintenek, őrzi a minden év november 3.-án szolgáltatott szentmise.
November 5.-én Imre napot ünnepelünk. Imre herceg magyar királyfit, I. István azaz Szent István királyunk fiát, aki 1031 szeptember 2.-án állitólagos vadászbaleset álldozata lett, VII Gergely pápa 1083. november 4-én I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté.
Állati jegye az októberről áthúzodó Skorpió (X.23-XI.22) és az ebben a hónapban kezdődő Nyílas (XI.23-XII.21).
A november hónap drágaköve a topáz. Tiszta állapotban színtelen, idegen anyagok jelenlétében rendszerint sárga, rombos rendszerű ásvány, amelynek viselése a keleti felfogás szerint, jó vagy éppen káros az emberi szervezetre.
A vadgazda teendői:
A jó vadgazda ebben az időszakban pontosan kell ismerje a területén lévő vadak tartozkodási helyét. A szarvasok csapatba verődve a makkos területeket keresik fel. Az őzek inkább olyan területeken tartozkodnak szívesebben, ahol még zöld eleséget találnak. A vaddisznók a makkos és nedves részeket kedvelik. A nyúlak gyakran változtatják a helyüket, napos időben kint sütkéreznek, zordabb és szeles időben a gazos, bokros helyeken vagy a szántásokban bújnak meg. Az erdőbe csak lombhullatás után vonulnak, amikor a levelek hullása már nem zavarja. A foglyok a gazosba és szőlőkbe, a fácánok az erdőbe, a kacsák a jégmentes vizekre, a meleg források környékére huzódnak. Tart tovább a lúdak vonulása és a vízimadarak vándorlása. A rókák nádasokban vagy szántásokban, zord időjárás esetén a kotorékukban huzzák meg magukat.
November az etetők rendbetételének ideje. Ekkor kell a vadjainkat az etetőkhöz szoktatni. Évközben már gondoskodni kell a téli élelemről. De még e hónapban is lehet hulló tölgy-, bükk-, hárs-, gesztenye- és nyírfa leveleket gyűjteni az őzek számára. Ezeket szárazon befedve, hogy a szél szét ne hordja, a váltóknál tároljuk, amelyek a havazás beálltával hasznos tápláléknak bizonyulnak.
Megkezdődik a téli vadóvás és vadgondozás ideje. Kemény deszkából is készíthetünk egyszerű hóekét, amelyet lóval húzatunk a cserkész és más utakon. Ha van erdei szántonk vagy vetésünk, akkor arrol is eltudjuk takarítani a megjegesedett hó nagy részét, hogy a csülkös vad ne sérüljön meg.
A foglyok és fácánok részére az etetőket csak olyan helyen állítsuk fel, ahol állandó tartozkodási helyük van, mert a kobor szárnyas csak ritkán marad meg. Az etetőkbe, időben kell kihelyezni a jó minőségű szemestakarmányt, amelyet pelyvával össze is lehet keverni, egyrészt, hogy a verebek és más szemet fogyasztó szárnyasok ne jussanak könnyen hozzá, másrészt az etetett madaraink is keresgessenek és kapargassanak az etetőknél. A tenyésztésre szánt fácánt és foglyot novemberben kell befogni.
A tarvad szelekcióját is meg kell kezdeni, hogy a fölösleges élelem fogyasztókat, a tél beállta előtt ki lehessen lőni. Aranyszabály, hogy a jó vadgazda az etető közelében soha nem lő vadra!
Októberről áthúzodik a muflonok és zergék párzási időszaka. Őzeink télire vedlenek, és a fák törzséhez hasonló szürkévé változnak a mimikri csodájaként.
2009-es vadásznaptár szerint egész hónapban lőhető emlősök: gimszarvas (selejt bika, tehén, ünő és borjú); dámszarvas (golyóraérett bika és selejt, tehén valamint borjú); őz suta, golyóra érett és selejt zerge,muflon, vaddisznó, mezei- és üregi nyúl, sakál, nyestkutya, nyest és nyuszt, róka, borz, görény, hermelin, menyét valamint pézsmapocok. November 15-ig lőhető még a golyóraérett gímszarvas bika is. Lőhető madarak: fácán, fogoly, fürj, kék galamb, balkáni- és vadgerle, vadrécék, nyári lúd, kárókatona, vízityúk, szárcsa, sárszalonka, seregély, rigók, erdei szalonka, valamint vetési- és dolmányos varjú, csóka, szonka és szajkó.
A 2008-as évtől a császármadár védett!
Holdnaptár:
- nov. 2-án Holdtölte
- nov. 9-én Utolsó negyed
- nov. 16-án Újhold
- nov. 24-én Első negyed
November hónap fontosabb évfordulói:
- 1845 nov. 1-én Sáronberkén született Gróf Teleki Sámuel
- Nov. 3-án Hubertusz névnap, a vadászmisék napja
- 1914 nov. 7-én Budapesten meghalt, a temesvári születésű Damaszkin Arzén
- 1978 nov. 8-án Arushában meghalt a nagyenyedi születésű Dr. Sáska László
- 1855 nov. 15-én Keresztesen született Bársony István
- 1664 nov. 18-án Csáktornyán meghalt Gróf Zrinyi Miklós
- 1860 nov. 19-én Villa Appeggiben meghalt Markó Károly
Irodalom:
Révai Nagy Lexikona: II- X. kötetek, Budapest 1914
Dr.Kőhalmy Tamás:Vadászati enciklopédia, Mezőgazda kiadó 1994
Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, Beregszász 1928 „Kárpáti vadász”kiadása
József Ákos és Lajos: Vadász- és Halászsport, 1942 Budapest
Halász- Vadász naptár 2009 ( Vînătorul şi Pescarul Sportiv)
Mara Árpád: Vadgazdaságtan, Csíkszereda 2000
Kémiai kislekxikon, Kriterion Könyvkiadó Bukarest 1980
|
| |
| |
|
