Erdélyi Nimród - Erdei gyümölcsök
   
Erdei gyümölcsök
Farkas Kriszta     
2009    

 Több mint 200 tonna erdeigyümölcs és 70 tonna gomba értékesítését tervezi nyugat-európai piacokon a Hargita megyei állami erdészet. Nem számítanak nagy nyereségre, ám a projektnek köszönhetően nem maradna parlagon az ízletes erdei csemege, ugyanakkor több száz időszakos gyűjtőmunkást foglalkoztatnának. 


 Áfonyáspalacsinta, csipkebogyó-öntet vagy vargányás pizza formájában a nyugat-európai éttermekben egyre gyakrabban fellelhetők az erdélyi erdőkben gyűjtött gyömölcsök, gombák. Belföldi kereslet nincs, Romániában ugyanis nem létezik egyetlen erdeigyümölcsöt feldolgozó cég sem, ezért az áfonyát, málnát, csipkebogyót többnyire Németországba szállítják, a vargánya, rókagomba, szarvasgomba iránt pedig főként az olaszok és a franciák érdeklődnek. 

 Fekete Oszkár, szarvasgomba-értékesítő, Csíkszereda 
 “A mi konyhánknak nem képezi a gomba vagy a különböző gombafajok az étkezési rendünknek az alapját.  Itt kezdődik minden probléma. Ma azt látjuk, hogy főleg luxuséttermekben kezd megjelenni a gombafogyaszás. A gombát egyre inkább menün tartják – itt értékesebb gombákra gondolok, mint például a champignon – viszont a fogyasztói réteg sokkal inkább sznobizmusból fogyasztja ezt, mintsem valós szükségletből.” 
 Ezt felismerve, az állami tulajdonban levő 30 ezer hektáros Hargita megyei területről 200 tonna erdeigyümölcs értékesítését tervezi határon túli piacokon a Hargita megyei állami erdészet. Minimális nyereségre számítanak, mégis, azon túl, hogy időszakos munkalehetőséget kínálnak fel az erdők közelében lakóknak, tervük révén nem csak a medvék, de az emberek is ízletes málnához, kökényhez jutnának. A napokban számos erdeigyümölcs-begyűjtőpontot létesített az erdészet a régióban.  
Miklós István, erdész, Hargita megyei Állami Erdészet, Csíkszereda 
 “37 pontot tudunk megnyitni. Pillanatnyilag nyitva van 17 a 37-ből. Nem biztos, hogy mind sikerül megnyitni őket. Ha a területek gazdáival egyesség születik, akkor igen, ha nem, akkor sajnálattal nézzük, hogy lehull.” 
Főként Gyergyó környékén, de Csík- és Udvarhelyszéken is tervezi gyűjtőközpontok nyitását az erdészet; ahol az erdeigyümölcsök kilogrammjáért legkevesebb 3 lejt fizetnek a gyűjtőknek. A  gyümölcsöket mintegy 70 százalékos árréssel exportálják, hogy fedezhessék a tárolási, szállítási, hűtési és adminisztrációs költségeiket. Egy kilogramm gombáért  azonban – fajtától, minőségtől függően – többnyire 6-10 eurót hajlandók fizetni a külföldiek.    
Atmó: Nicolas Diego, a csíkcsicsói erdeigyümölcs- és gombagyűjtő központban mutatja a gombákat (félig románul, félig olaszul) 
“Ez barnább, ez pedig fehérebb. És a kalapjuk is különbözik. Itt sötétebb, itt pedig világosabb. Kétféle is van. Ez utóbbinak nagyobb az értéke.”  
 A gombák szedési jogát azonban eladta az erdészet. Gombagyűjtő vállalkozásoknak – bizonyos összeg ellenében – részlegesen a rendelkezésére bocsátja a környezetvédelmi engedélyét, amelyet  70 tonna gomba szedésére bocsátott ki a környezetvédelmi hatóság. A nem megfelelően – gyökérrel együtt – szedett, vagy túl nagy mennyiségben gyűjtött erdei csemegéket ugyanis kipusztulás veszélyezteti.   
 Miklós István, Hargita megyei Állami Erdészet, Csíkszereda 
“A túlszedés, az mindenféleképpen káros. Erdeigyümölcs, gomba, bárhol, bármilyen természeti erőforrásnak a túlhasználása az illető természeti erőforrásnak a kipusztulásához, gyengüléséhez vezethet.” 
Fekete Oszkár, szarvasgomba-értékesítő, Csíkszereda 
“Az idén ugyan volt egy erőteljesebb robbanás, de ez is csak rövid ideig tartott, és félő, hogy ez hosszú távon is folyamatos csökkenést okoz. Hiszen ez történt egész Nyugat-Európában. Nem hiába jönnek ide gombáért: mert nekik otthon már nincs. Vagy annyira kevés van, hogy azt szükségszerű kiegészíteni.”   
 Fekete Oszkár egy ritkább, ám igencsak ízletes fűszergomba fajtát, szarvasgombát értékesít. Legkevesebb 30, de akár 100-200 eurót is fizetnek a franciák egy kilogramm szarvasgombáért. A saját fogyasztásra, kis mennyiségben vásárlók forgalmasabb útszéleken, illetve piacokon juthatnak hozzá a vargányához, rókagombához, bogyós gyümölcsökhöz – általában szeptember végéig.   


Támogatóink



  Kapcsolódó anyagok
Vikunyavédelem a perui magashegység kősivatagjaiban
Méhek
TELEOBJEKTÍVVEL VADÁSZTAM
Teleobjektívvel vadászni I. rész
Megnyitották a Zernyesti Libearty Medvemenhelyt
Az elsõ és utolsó hó
Erdélyi Nimród Szerkesztőségi Találkozó
Denevérvédelmi konferencia Homoródfürdőn
Miért pártoltak el a vadászok?
Vadorrzás exportra
Óriási a kereslet a vadon termő áfonya iránt nyugaton
Vadállomány-felmérés 2006
Pokollá vált a bukaresti kutyaparadicsom
A Zernyesti Medverezervátum
A katasztrófák éve: 2005
Közlemény a globális felmelegedésről
25 éves a Berni Egyezmény
Az Etosha Nemzeti Park IV.
Az Etosha Nemzeti Park III.
Az EU vis­­sza­uta­sít­ja a Ro­má­ni­á­ból szár­ma­zó med­ve­tró­fe­á­kat
Karácsonyfa-gondok
Brigitte Bardot nyílt levele Iliescu elnöknek
Az Etosha Nem­ze­ti Park II.
Ahol a bikák már csak sírnak…
A „zöld arany” hely­ze­té­rõl
Mike Csaba emlékére
Az Etosha Nem­ze­ti Park I.
A Duna Ukrajnába terelése
Az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok
Kereskedjünk szennyezett levegővel!
Madarak és Fák Napja Székelyudvarhelyen
Mindenkori kincsünk – a víz
Víz nélkül nincs élet
Madarak pusztítása Olaszországban
Románia, környezetvédelmi szempontból
A környezetvédő Bolyai Farkas
Székelyföldi lápok
Ökológiai kalauz
A Kapitány barátjaként…
Az Európai Nomenclator Bizottságok (AERC) kétéves konferenciája a Hel-félszigeten
Vita az Erdélyi Nimród körül
Nem adjuk el az országunkat... Nu ne vindem tara..
30 éves a Ramsari Egyez­mény
A Nagyponk tőzegláp őszi képe
Kitüntetés
A Szortyogó borvízláp
Országos környezetvédelmi probléma megoldása
A ciános ár tanulságairól
Százéves a Madarak és Fák Napja
     © 2009 AVES               
hidden hit counter
hit counter dreamweaver