| | | Csiky-kert | | |
|
Gyergyószentmiklós mellett található Székelyföld legnagyobb dendrológiai parkja a Csiky-kert. Alapítója több mint 185 féle fát és cserjét telepített az egykor 24 hektárt felölelő területre. A kert születése óta pontosan száz év telt el, jelenleg itt működik a Babes Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata. Az egyetem vezetősége pedig úgy döntött felújítja az egykoron pompázó kertet.
| |
Dr. Dombay István, igazgató, Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Egyetemi tagozat
A jelentősége annak idején, mert 1909-ben fejezte be a kertet Csíky Dénes,tehát az álmát teljesítette. Annak idején több mint 120 faféleséget gyűjtött össze, nagyon sok olyan fát is, amelyek nem élnek meg másképpen a gyergyói-medencében, bizonyítva, hogy adott esetben azért lehet honosítani növényeket. Az akkori célja, mint ma is, hogy a nagyközönségnek, a város lakóinak legyen egy szép kirándulóhely, pihenőhely.
Ez azonban sokáig nem valósulhatott meg, hiszen Csiky Dénes halála után mostoha kezekbe került a kert. Az alapító fia, apja szándékát semmibe véve árulta a dendrológiai parkot, a helyi lap tanúsága szerint Ferdinánd király is szerette volna megvásárolni, később Mihály király is lakott itt. A kommunizmus alatt preventórium is működött itt, tüdőbeteg családokból származó gyerekek tanultak az öles fák alatt. 1980-ban nyilvánították védett területnek, az exotikus növények jegyzéke azonban nem maradt fenn. A Csiky kert jelenleg Gyergyószentmiklós tulajdona, a városvezetés azonban úgy döntött, hogy bérleti díj nélkül a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi tagozatának gondozásába helyezi, hiszen ez lehet az egyetlen biztosíték, hogy a kedvelt kirándulóhely újra teljes pompájában tündököljön. A gyerekkorát a Csiky kertben töltő alpolgármestert Székelyföld legnagyobb arborétumának jövőjéről kérdeztük.
Lázár Zoltán, alpolgármester, Gyergyószentmiklós
Hogy mi lesz húsz év múlva? Húsz év múlva is az egyetem fog ott működni, mert 25 évre adtuk bérbe. Következésképpen akkor számon kérjük tőlük, hogy mit végeztek el, de a jelenlegi vezetésben garanciát látunk arra, hogy amit a szerződésben foglaltunk az megvalósul. Ami a gyergyóiakat illeti számunkra egy kikapcsolódási lehetőséget képvisel, mert könyen megközelíthető...
A munkálatok már elkezdődtek, az egyetem vezetősége padokat helyezett az éledező kertbe, régi fotók alapján újraépítették a kutakat, a munka oroszlánrésze azonban még hátra van: a fák beazonosítását, tanösvények létrehozását tervezik. A gyergyóiak azonban kevéssel is beérik, hiszen, mint mondják, a lepusztult kertbe az egyetem lehelt újra életet.
Balázs Bécsi Teréz,
Újrakezdődött az élet a Csíky kertben, azok a régi növények, sokszáz éves épület, a gyermekeknek a zaja, a fiatalság új életet adott a Csíky kertnek.
Vadász Éva:
Én úgy érzem, hogy azokkal a lehetőségekkel, amik adottak, azokkal élnek és fejlesztik, és hogy ez nagyon jó. Nem hagyják, hogy elkallódjon, hanem ezeket az értékeket kamatoztatják.
A fia
Sok fa van, lehet szaladgálni, friss a levegő
Ambrus Mária Magdolna,
Tetszik nekem, olyan otthonos a környezet, a természetben vagyunk, most láttam a híradót is, hogy felújítják és ilyen padok vannak, ahol lehet tanulni.
Adorján Botond: És tervezed most, hogy kimenjél?
Érettségi alatt nem, de azután szerintem jót fog tenni a sok stressz után a pihenés.
Az egyetem saját forrásból, támogatásokból valamint pályázati pénzekből tervezi a kert felújítását. Dombay szerint munkájuk lehet a biztosíték arra, hogy a gyergyóiak nem felejtik el Csiky Dénes nevét, akinek köszönhetően elterjedt a Gyergyói Medencében a gyümölcstermesztés.
|
| |
| | |