Erdélyi Nimród - Medvék a Szent Anna-tónál
   
Medvék a Szent Anna-tónál
Farkas Kriszta    
2009    

  Egyre gyakrabban garázdálkodnak az élelmet kereső medvék a Szent Anna-tó környékén.. Szakemberek figyelmeztetik az oda látogató turistákat, és távolságtartásra intik őket. Ha nem sikerül elzavarni őket, a rezervátumba szállításuk jelenthet megoldást - vélik a környezetvédők.


  Július-augusztusban naponta több száz turista fordul meg a Szent Anna tonal lévő  természetvédelmi területen.. A Szent Anna-kápolnához zarándoklókat,  a turistákat, és a tóban fürdőzőket lépten – nyomon figyelmeztetik: a medve nem turistalátványosság! Ez a kétéves medvebocspéládul élelem után kutat , éppen pár méterre tőlünk. 

Jánosi Gyula, autóbusz-vezető, Szent Anna-tó
“Általában hetente kétszer-háromszor jövök ki turistákkal ide. Most egy olyan öt perce is itten volt, és általában mindig be szokott jönni.(...) A turistákra elég veszélyes, mert ha megszokja az embereket, közelmerészkedik, akkor bármelyik pillanatban – mivel hogy vadállat – támadhat
F.K.: Ön fél? 
Jánosi Gyula: Nem félek, mert hozzá vagyok szokva. Gyerekkoromtól ismerem őköt. Köztük nőttem fel, nem félek, (mosolyog) de azért tartok tőlük.“
  
  A vadőrök riasztólövéssel, füstbombával, zajkeltéssel próbálják távol tartani a zavartalanul kukázó, kíváncsi medvebocsot, amely ugyan még nem jelent halálos veszélyt,  de már megsebeztehti az embert. Kerezsy László, a tavat adminisztráló vállalkozás vezetője húsz éve él a tó mellett, ám  nem hallott még medvetámadásról a környéken.. 
Kerezsy László, Szent Anna-tó
“Persze, hogy veszélyt jelent, mert mondtam: a medve nem játék! A medve kiszámíthatalan. És pláné akkor, hogyha – mostmár nem akarom mondani, hogy idegen nyelven beszél, de valószínű, feltételezem, hogy Brassóból származók, mert az idevalósi medvék, amikor meglátták az embert, akkor elszaladtak éjjel.  Ezek pedig nappal is járnak. A medve nappal alszik, éjjel vadászik vagy gyűjtöget.” 
  Az elmúlt évtizedben a Brassó határában portyázó medvék többször is támadtak emberre, a balesetek  nem ritkán halállal végződtek. Az állatok Tusnádfürdőn is rendszeres látogatók ,többnyire élelmet keresnek, miközben a kiváncsiskodók rejtekhelyekről lesnek rájuk a kíváncsiskodók.  
Bitter Róbertné
„Velük vagyunk, nem megyünk olyan közel hozzájuk, betartjuk a távolságot, tiszteletben tartjuk, és így, remélem, nem lesz gond.”
  Nemrég egy becsípett fiatalembert kővel dobálta meg az egyik bocsot a Szent Anna-tónál, ám ezúttal egyetlen, mancs által okozott karcolással megúszta.. A szakemberek hangsúlyozzák: a medvék alapvetően kerülik az embert. A motorizált turizmus azonban nagyon zavarja az állatokat, a drasztikus erdőkitermelés miatt pedig jelentősen csökkent az életterük – mindez  hozzájárul ahhoz, hogy a vadak egyre gyakrabban merészkednek emberek lakta területekre. A Berni Egyezmény értelmében Európában sehol nem vadászhatnak medvére. Ám, mivel Romániában bizonyíthatóan túlszaporulat van,  - mintegy 5-6 ezer medve él  az itteni  hegyekben -, minisztériumi engedéllyel ki lehet lőni bizonyos egyedeket.. A Szent Anna-tó és környéke azonban természetvédelmi terület, ahol tilos a vadászat.  
Ambrus László, környezetvédő, Székelyudvarhely
“Nem a kilövés, nem az elpusztításuk a megoldás, hanem vannak mostmár jól felkészült központok. Balánbánya mellet, Zernyesten, ahol civil szervezetek a megfelelő szakértelemmel, profikkal tudják ezeket a fiatal bocsokat, fiatal medvéket visszavadítani.”
  A balánbányai kivételével azonban a rezervátumok csupán félszabadságot jelentenek a medvék számára, ahol életük végéig drótkerítés választja el őket a természettől. Addig is a turistákat arra figyelmeztetik, hogy ne etessék a kiszámíthatatlan  vadakat.  Esténként , amikor lezárják a Szent Anna-tó környékét, a medvék háborítatlanul mozoghatnak errefelé.. Harminc kilométeres körzetben ugyanis ez az egyetlen hely, ahol ivóvízhez juthatnak. 

Támogatóink



  Kapcsolódó anyagok
Bölényrezervátum Bodzavámon
Hogyan került a hód az Olt folyóba?
Sok a veszett róka Hargita megyében
A franciaországi farkasok helyzetérõl
Kárpáti farkas
Az élő vad korbecslése
Med­vét kell öl­nünk, hogy med­vénk le­gyen?
Megfigyelések a szemétkedvelõ barnamedvék (Ursus arctos arctos) táplálékszerzési viselkedésérõl és terjeszkedésérõl Bras­sóban
A korbecslés szerepe a vadgazdálkodásban
Be­szél­nek-e az ál­la­tok?
Hurokba ej­tett med­ve a Har­gi­tán
Két­él­tû­ek épít­mé­nyei
A zsi­ráf (Giraffa camelopardalis L.)
A hiúz
Utcán gyilkoltak meg egy medvebocsot!
Kárpáti barnamedve védelmi program
Há­rom kis­med­ve tör­té­ne­te
A vid­ra (Lutra lutra)
Hangyabolyok, hangyavárak
A hargitai medvék védelmében
Gondolatok az aranysakál és kutya párosodásának lehetőségéről
Râuşor – egy bocsnevelési kísérlet margójára
A pa­ró­kás su­ta
Kóbor kutyák kisvárosban
Nem gyilkosok!!!
Guberáló medvék
Hártyásszárnyúak építményei
A Hargita megyei barnamedvék a világ élvonalában
A nyestkutya
Aranysakál Erdélyben
A BRASSÓI MEDVÉK
A sárgahasú unka (Bombina variegata)
Szar­vat­lan szar­va­sok
Az európai nyérc
Az európai bölény ( Bison bonasus)
Ked­ven­cünk, a mó­kus
Az európai mormota (Marmota marmota)
A fo­lya­mi rák, vagy nemesrák (Astacus astacus)
Min­dig idõ­sze­rû té­ma: a ve­szett­ség
A mo­gyo­rós pe­le
A bar­na ásó­bé­ka
A bar­na va­rangy
A foltos szalamandra (Salamandra salamandra)
Egy elterjedőben levő kutyarokon: az aranysakál
A mo­csá­ri bé­ka
A mocsári teknős
A barnamedve
Vándorló õzek, medvék, vaddisznók?
A pietroszi zergéről
A mór teknős
     © 2009 AVES               
hidden hit counter
hit counter dreamweaver