Az udvarhelyszéki méhészegyesület mintegy 100 tagot számlál, ami 6-7 ezer méhcsaládot jelent, azonban csupán 30-40 személy él a méztermelésből, a többi hobbiméhész – mondja Ádám József, az Udvarhelyszéki Örösi Méhész Egyesület elnöke.
 
Ádám József, elnök, Udvarhelyszéki Örösi Méhész Egyesület:
- Ez a tavasz az idén a méheknek nem nagyon kedvezett, mivel január elég szépen elindította a méhészetet, tehát az anyák elkezdték a petézést, 2-3 keret volt a jobb családoknál, viszont a márciusi hónap nagyon visszavágta, tehát kibabrált magyarul a méhészekkel, a méhekkel. Viszont az áprilisi hónap megint egy olyan csodás hónap, nagy melegek vannak nappal, éjszaka, habár még elég jól visszahűl az idő, de próbáljuk takarni a méhészeteket, és elég szépen kezdenek alakulni, bomolni a családok, de mindjárt mondhatjuk, hogy itt van minden virág a nyakunkon, éppen méhek kellenének még, ami reméljük, hogy lesznek.
 
 Udvarhelyszéken nincs számottevő mezőgazdasági termelés, mint például a szomszédos Háromszéken, a termőföldek vegyszerezése azonban az udvarhelyszéki vándorméhészeknek is gondot okoz.
 
 Ádám József, elnök, Udvarhelyszéki Örösi Méhész Egyesület:
- Most a hétvégén lemegyünk a repcére, ami kultúrnövény, viszont azt vegyszerezik, de megvárjuk azt, amíg lekezelték a repcét, és azután megyünk rá. Most jelenleg ki van nyílva, de várjuk, hogy kezeljék meg.... onnantól megyünk az akácra, innentől a repce, Olténia az olyan 400 km, az, amit vándorlunk, de onnan viszont az akácok már 100 km-en belül vannak. Viszonylag a repcét összekötjük az akáccal, ezért megyünk erre a vidékre.


Az olténiai akác után az itthoni kaszálókról havasi mézet gyűjtenek, majd a gyergyói havasokban töltenek el 1-2 hetet, a málna elvirágzásáig. A vándorméhészek onnan Dobrudzsa felé veszik az irányt, a hársról gyűjteni. Augusztusban a napraforgó virágára szállnak a méhek, majd az ősz közeledtével az itthoni sarjúvirágról gyűjtögetnek. Albert Géza, oroszhegyi méhész termeli Hargita megyében a legtöbb mézet. A biotermelő ugyanakkor mézét palackozza is. Havasi-, vegyes-, akác- és egy kevés lépesmézet is értékesít. Bár eladási mutatói szerint az utóbbi időben a helyi mézfogyasztás igencsak meglendülni látszik, a térségben a lépesméz például kevésbé népszerű terméknek számít.
 
Albert Géza, méhész, Oroszhegy:  
  Olyan területekre megyünk, ahol nem permeteznek, nem vegyszereznek, nem műtrágyáznak, és a méheket nem szabad vegyszerrel, gyógyszerrel kezelni egyáltalán, csak az unió által megengedett gyógyszereket szabad alkalmazni. És a lépek 30%-át minden évben ki kell cserélni, s inox edényeket kell használni, inox pergetőt, szóval vannak bizonyos kritériumok, amit be kell tartani.
 
  Ugyanakkor Romániában a korábbi kormány egyik utolsó intézkedései között volt az is, hogy az iskolai tej-kifli programot kiegészítenék a méz biztosításával is, tehát az általános iskolások és az óvodások - remélhetőleg hamarosan - az eddigi tej és kifli mellett naponta mézet is fognak fogyasztani az állam jóvoltából.
 
Borboly Csaba, elnök, Hargita Megye Tanácsa:
- Mi ezt Hargita megyei szinten úgy próbáljuk megoldani, hogy nem egyben meghirdetünk egy nagy közbeszerzést, amit elvihet egy multi cég, vagy bármilyen külföldi cég, hanem leosztjuk a pénzt településekre, és minden község, minden város a saját, lehetőleg helyi méztermelőivel kérjük, hogy kössenek szerződést, ezáltal a Hargita megyei méztermelők, előállítók számára egy akkora felvevő piac lesz az iskolai mézprogram, amit lehet, nem is tudnak megtermelni, akkora mennyiségre van szükség.
 
 A romániai méhészek az államtól minden méhcsalád után 20 lej támogatást kapnak, egy 200 családos méhészet esetében ez kb. 5000 lejt, azaz mintegy 350 000 forintot jelent. A bioméhészetek családonként 75 lejes támogatásban részesülnek, igaz, csupán 50 családig, ez tehát maximálisan 3750 lejt, azaz kb. 260 000 forintot érhet el. Ezen kívül uniós támogatás is igényelhető anyavásárlásra, család- és rajvásárlásra, és a méhek gyógykezelésének árát 100%-ig visszatérítik.