|
| | | Recenzió | | |
|
Dr. Kiss János Botond „Így láttam Indiát” című könyvéhez
| |
 Új könyvvel örvendeztetett meg bennünket Dr. Kiss János Botond az Európa-szerte elismert ornitológus, zoológuskutató és természetvédő. Elismertsége elsősorban a Duna-delta elkötelezett kutatásához és megszállott védelméhez kötődik. Az ő nevéhez fűződik többek között a ’89-es romániai rendszerváltozást követően a Duna-delta természetvédelmi őrszolgálatának a megszervezése, amely nagyban hozzájárult Európa egyik legjelentősebb deltavidékének védelméhez. A szerző jelen könyvét megelőzően a három nyelven öt kiadást megélt „ A Duna-delta könyve” című alapvető szakmai-ismeretterjesztő művével vált sokak számára ismertté, amelynek külön érdekessége, hogy még a diktatúra éveiben is előbb jelent meg magyarul, mint más nyelven.
E bevezető gondolatok több vonatkozásban is szorosan kapcsolódnak nemrégiben megjelent, „Így láttam Indiát” című könyvéhez. Egyrészt az indiai tapasztalatok papírra vetése során a legkülönfélébb szakmai és társadalmi összehasonlítást, visszautalást olvashatunk az indiai és a Duna-deltai, európai viszonyok összevetésével, amelyek szemléletesen viszik közel az olvasó fantáziáját a két világ közötti különbségek megértéséhez; másrészt ki kell emelni a mű retorikáját, amely a szerző hamisítatlan sajátja mind korábbi műveiben, mind a jelen könyvében. Az átlagosnál nagyobb és jellegzetesen ízes szókincs, valamint a szófordulatok és fogalmazásmód a szerző magyardécsei (Beszterce-Naszód megye) anyanyelvi gyökereinek megtestesülése, amely az eredeti környezettől távol, Tulcea városában (a Duna-delta „kapuja”) élte túl a nehéz időket.
A szerző 2001-ben tett indiai útjának indíttatása Kipling legendás A dzsungel könyvének gyermekkori élményén alapszik, amely visszatérő érzelmi motívumként kíséri végig az írást. A szerző útitársa gyermekkori barátja, a néhai Szelei-Szabó László természetfotós és civil környezetvédő volt, akinek dokumentációs munkájából színes fotósorozat ad ízelítőt a könyv végén. Maga a mű - címével összhangban - a szerző indiai utazásának élménybeszámolókkal, szakmai és társadalmi leírásokkal tarkított valós útleírása, helyenként megfűszerezve filozofikus gondolatsorokkal az ember és környezete bonyolult kapcsolatrendszerének szövevényéről, s az aggasztó jövőképről. A zoológusvéna természetesen felvonultatja a gazdag állatvilág – különösen a madárfauna - főbb képviselőit, kitérve az egyes fajok élőhelyére, viselkedésére és természetvédelmi problémáira, valamint természetesen a tigrisles izgalma sem maradhatott el. A szerző természettudományos indíttatása ellenére harmonikus arányban taglalja a gazdag természeti, társadalmi és kulturális viszonyokat, amely kifejezetten színessé teszi az útibeszámolót. Tudomány- és kultúrtörténeti szempontból kifejezetten értékesnek tartom a rendre visszatérő, témába vágó idézeteket, például gróf Széchenyi Zsigmond indiai utazásainak beszámolóiból. Az utazó és társa külön nemes célként tűzte ki neves elődünk, Kőrösi Csoma Sándor áldatlan állapotú sírjának meglátogatását és egy méltó emléktábla elhelyezését. Ugyan az utazás eredeti tervei a váratlan események (sárkányok: ahogy a szerző nevezi) ázsiai sodrában több ponton csorbultak, azonban a szerző helyénvaló bölcsességgel élte meg és írta le a viszontagságokat is az örömök és a csodálat mellett.
Az értékes és kellemes olvasmány erényei mellett meg kell említeni a szövegtördelés helyenként előforduló apróbb hiányosságait, azonban ez nem róható fel a szerzőnek. A könyv Romániában az Erdélyi Nimród Könyvek sorozatban jelent meg. A könyv Magyarországon a Xantus Könyv Kereskedelmi Kft.-nél szerezhető be. (1068 Budapest, Lövölde tér 4, kapcsolat: Bihari Zoltán, telefonszám: +36/30/203-9126).
Budapest, 2008. szeptember 5.
|
| |
| |
|
|
|
|
