A bölény a kőkorszaki ember legfőbb táplálékforrása volt, amint azt a világ számos pontján található barlangrajz is bizonyítja. Az európai bölény még a középkorban is gyakori vad volt a kontinens erdeiben, az újkorban pusztították ki. Az utolsó Kárpát medencei példányt 1814-ben ejtették el Udvarhely megyében, az utolsó vadon élő európai bölényt pedig 1927-ben lőtték le a Szovjetunióban. Ekkorra csupán 50 egyed maradt különböző állatkertekben. 1951- ben Lengyelországban kezdték visszatelepíteni őket a vadonba. Európában ma mindössze 3000 példány található, ezek közül öt az elmúlt időszakban került a Brassó megyei Bodzavámra.

Izabella Dobai, projektvezető

Brassó megye turizmusát szerettük volna fellendíteni, 2006 táján. Az volt a szándékunk, hogy versenyképessé tegyük a Brassó megyei turizmus az ország többi megyéjének idegenforgalmával. Így találtunk rá Bodzavámra, hiszen itt igazán gyönyörű a táj és keresve sem találnánk szennyezést. Már az első pillanatban eldöntöttük, hogy az agro és ökoturizmus fejlesztéséhez ez lesz a legideálisabb terep.

  A kezdeményezés első lépéseként Olaszországból, Ausztriából és svájci állatkertekből szállították a bölényeket a bodzavámi ' Bölények Völgye ' elnevezésű rezervátumba. Érkezésükkor már volt nevük, de a helybéli állatgondozók nem tudták kiejteni az idegen hangzású neveket, így átkeresztelték őket.  

  A bölények alkalmazkodtak új környezetükhöz, a gondozók szerint tartásuk nem igényel különösebb szakértelmet, csupán egy kis bátorságot.

Barb Costel, gondozó

Széna, lucerna, cékla, liszt, árpa, műételek, sárgarépa, alma, krumpli, mindent megesznek, igazán nem válogatósak. Mérges állatok, nem félnek az embertől, és az elején egyfolytában fel akartak öklelni.

  A bölények néhány betegségre érzékenyebbek lettek az idők során a belterjességnek köszönhetően, hiszen valamennyi, ma vadon élő bölény a múlt század közepén Lengyelországba visszatelepített 12 példány őse. Argentina, Milka és a társai azonban különlegesen jól alkalmazkodtak az egykor őshonos környezethez. Egyelőre karanténban vannak, amíg a vizsgálatok eredményei nem mutatják ki, hogy egészségesek, utána egy százhektáros területre kerülnek át.   
 A végső cél pedig, hogy a szabadban élhessenek, igaz ellenőrzött körülmények között.

Puiu Constantin, állatorvos

Szerintem nagyon jól fognak boldogulni, majd, kinn a szabadban. Amikor meghozták őket, az osztrák állatorvos azt mondta, hogy négy-öt napra van szükségük, hogy megszokják a környezetet, ezek viszont már másnap jó étvággyal ettek, mintha meg sem érezték volna a változást. Egy két éven belül szabadon fogjuk engedni őket a környező erdőkben, akkor talán még jobb lesz nekik, hiszen nyáron rengeteg árnyékra van szükségük.

  Az állatorvos elmondása szerint már az első nap párosodtak, így a svájci Milka és az osztrák Mitica Romániában született kölyke lehet az első bölények egyike, amely újra benépesíti a Brassó megyei vadregényes tájat. kapcsolodó videó